Category
Megye
BUDAKESZI. Nk., Pest-Pilis- Solt-Kiskun vm., biai j., 5362 lak. Kk. Budapest. Közs. jző, akv., rk. £fe. Trvszék (tkv.), járásbir. : Pestvidéki. P. ü: ig. : Budapest- vidéki. All.-pénzt. : Budapest. P. ü. bizt. és p. ü. szak. : Budapest- vidéki…. Continue Reading →
Pfendtner Edit családba kapcsolásán dolgozom. Szólnunk kell egy másik „Budakesz-tégláról” is. Ezt a tégladarabot nem építették be a Szent István-telepi emlékfalba, de ugyanúgy a budakeszi németség kettétört életéről regél. Pfendtner (Pentei) Edit 1925-ben született Pfendtner (Pentei) Antal és Praxl Mária… Continue Reading →
Budakeszi anyakönyveit, egy évtizednyi szünet kivételével[1] 1699-től vezetik. Ezek a plébánián őrzött, és a Magyar Nemzeti Levéltár Lángliliom utcai kutatótermében kutatható dokumentumok a legfontosabb helytörténeti forrásaink közé tartoznak. Általában a családfakutatók forgatják ezeket a régi írásokat a levéltár mikrofilmolvasójában, de… Continue Reading →
III. Biai járás (16 község): Albertfalva, Bia, Budafok, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Kistétény, Nagytétény, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Torbágy, Tök, Törökbálint és Zsámbék. – A járás területe 60.721 kat. hold, lakóházak száma 6783 és az összes lakosság 41,066 lélek. A népességből 12.558 magyar,… Continue Reading →
A főváros közvetlen szomszédságában fekvő Törökbálint és Diósd eredete régi időkbe nyúlik vissza. Törökbálint — az ott végzett ásatások szerint, — már a rómaiak korában lakott vidék volt. Régi magyar okiratok Torbágy névvel emlegetik (ezért a nép nyelvén ma is még Tud-wai). Diósd Szent… Continue Reading →
Az urasági összeírásban a 67 szőlőműves közül mind a 67 házban és négy présházban lakik, ezek a házas zsellérek, 37 pedig másoknál „zsellérképpen” lakik. A 108 összeírt szőlőműves lényegében családfő és ha családonként öt főt számítunk, akkor 540 főnyi népességet… Continue Reading →
Más szempontból is határ az 1708–13-as nagy pestis: a járványok gyakorisága szempontjából. Utána nagy, országos járvány már csak az 1739–43-as; ezenkívül 1718–19- ben és 1755-ben Brassóban és a Barcaságon pusztított pestis, 1795–96-ban pedig Szerémségben. Vekerdi László : NÉHÁNY ADAT AZ… Continue Reading →