MyGen

ancestry

Category

Városok-falvak

Névadási szokások és a leggyakoribb keresztnevek a 18. századi Budakeszin

Budakeszi anyakönyveit, egy évtizednyi szünet kivételével[1] 1699-től vezetik. Ezek a plébánián őrzött, és a Magyar Nemzeti Levéltár Lángliliom utcai kutatótermében kutatható dokumentumok a legfontosabb helytörténeti forrásaink közé tartoznak. Általában a családfakutatók forgatják ezeket a régi írásokat a levéltár mikrofilmolvasójában, de… Continue Reading →

Diósd képeskönyv

Diósd az anyai nagyszülők faluja. Az Albitz-ok hazája. Vagy más néven Alvitz, Olvitz, stb.

BUDAKESZI – 1. Ősi története – Római kor, őslakók

Római kor Budakeszi lakottságára utaló első emlékek még az új kőkorszakból származnak. A római korban is éltek itt emberek, amelyekről egy a világon is ritka síremlék feltárása tanúskodik. A település határában a “lange-” és “letze teilung” dűlőben római telep nyomai találhatók. Kisvárdai… Continue Reading →

BUDAKESZI – 2. Betelepítése svábokkal

 Telepítés Több mint ezer éve élnek németek a Kárpát-medencében, azonban a történeti sorsfordulók után – például a török kiűzése – egy egészen új szakasz kezdődött életükben. Munkaerőre volt szükség, s ezért a szervezett telepítést az 1722-23 évi magyarországi országgyűlés is határozatban sürgette…. Continue Reading →

Budakeszi Helytörténeti Értesítő

 Gellér Dávid: Budakeszi a német betelepítés korában. Bednárik János: Jeles napok, népszokások Budakeszin a. 19–20. században. I. Adventtől nagyböjtig. Somlai Péter: Budakeszi társadalomtörténete a 20. század első felében.  3_1_HUDE   http://www.heimatmuseum-wudigess.hu/wp-content/uploads/2017/06/3_1_HUDE.pdf3_1_HUDE http://www.heimatmuseum-wudigess.hu/kutatas/kiadvanyaink/

A Szovjetunióba hurcolt magyarországi németek és a Németország nyugati és szovjet zónáiba kitelepítettek

A Szovjetunióba hurcolt magyarországi németek és a Németország nyugati és szovjet zónáiba kitelepítettek száma településenként. Forrás: A magyarországi németek kitelepítése és az 1941. évi népszámlálás, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2004, pp. 306-331 old.; Zielbauer györgy: magyar polgári lakosok deportálása és… Continue Reading →

Diósdon már az 1700-as években iparszerűen bányászták a követ

A vidék leglátványosabb formáit a mészkövek alkotják, amelyeket a bennük található ősmaradványok alapján két típusba oszthatjuk: lajta mészkő és szarmata mészkő.

Budakeszi vendéglők

https://prezi.com/m/jpctjfvuibs6/venbud/

TÖRÖKBÁLINT ÉS DIÓSD LAKODALMAS SZOKÁSAI

A főváros közvetlen szomszédságában fekvő Törökbálint és Diósd eredete régi időkbe nyúlik vissza. Törökbálint — az ott végzett ásatások szerint, — már a rómaiak korában lakott vidék volt. Régi magyar okiratok Torbágy névvel emlegetik (ezért a nép nyelvén ma is még Tud-wai). Diósd Szent… Continue Reading →

Diósd őslakosai

​ Az új lakosok ősei a néphagyomány szerint Schwartzwaldból származnak. A telepesek zömét azonban feltehetően a bajorok alkották, mivel a Diósdon beszélt nyelvjárás – még az 1930-as évek megállapításai szerint is – a középbajorral mutatta a legnagyobb rokonságot. Ami a… Continue Reading →

© 2019 MyGen — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑