Tárgyalási technikák

Tárgyalási technikák

Az üzleti tárgyalásokon nyújtott első benyomás meghatározza a tárgyalás során elfoglalt pozíciónkat.

A pszichológia eszközkészlete számos lehetőséget kínál arra, hogy olyan pozícióba hozzuk magunkat, amely üzleti sikerre vagy éppen bukásra predesztinál minket. Egy üzleti tárgyalás mindig az erőviszonyok meghatározásáról szól, legyen szó az árról vagy éppen az együttműködési feltétekről szóló megállapodásról. Az alábbiakban néhány olyan technikát állítunk fókuszba, amelyeket alkalmazva mindvégig nyerő pozícióban maradhatunk.

Indítsunk magasról!

Mármint, ami az összeget illeti egy ártárgyalás esetében. Ilyenkor általában a 20 százalékos szabályhoz érdemes tartani magunkat: ha például kétszázezer forintot szeretnénk kapni valamiért, akkor mondjunk kétszázhúszezret. Ha ugyanis már az asztalon van a tárgyalási alap, akkor onnan nagyot nem bukhatunk. Gondoljunk csak bele, mennyivel jobb az elején magasabb összeget mondani, mint később felfelé alkudozni.

Azonosuljunk tárgyalópartnerünkkel!

Van egy pszichológiai elv, miszerint a tárgyalás sikerességét az is befolyásolja, ha a tárgyalófelek hasonulnak egymáshoz, átveszik egymás gesztusait, testbeszédét, és hangnemét, valamint próbálnak a partner gondolkodásmódjával azonosulni.

Egy három egyetem (Wharton, a Northwestern és a Stanford) által végzett kutatás arra világított rá, hogy egy kevés személyes információ megosztása magunkról segíthet abban, hogy tárgyalópartnerünket a saját oldalunkra állítsuk.

Alkudozzunk, de ne legyünk túl engedékenyek!

A „mindig van jobb ajánlat” elvet figyelembe véve legyünk válogatósak, és soha ne fogadjuk el az első ajánlatot! Az alkudozás során pedig apránként engedjünk keveset, és döntsük el előre, hogy melyik a számunkra legalacsonyabb elfogadható ár, azon alul már ne engedjünk alkudni.

Valamit valamiért

Törekedjünk mindig arra, hogy azonos pozícióban maradjunk a tárgyalóféllel! Ha ő kér tőlünk valamit, akkor nekünk is jogunk van ugyanezt tenni a következő szempontokat figyelembe véve: Mibe kerül nekem a másik fél kérése? Ezzel milyen előnyökre tesz szert a másik fél? Mit szeretnék cserébe kapni?

Ne kapkodjunk a döntéssel!

Tárgyalási helyzetben soha ne hozzunk hirtelen döntéseket, és ne hagyjuk magunkat sürgetni! Ha partnerünk mégis a sürgetés taktikáját választaná, ne hagyjuk magunkat, hanem próbáljuk meg elemezni, mi állhat a háttérben!

Jegyzetelni nem szégyen

A pontatlan információkon alapuló nézeteltérések elkerülése végett ne szégyelljünk tollat ragadni a megbeszélésen, foglaljuk össze vázlatpontokban, amit már lefixáltunk! Az írásos összefoglalót, vagy a megbeszélésről készült jegyzőkönyvet mindig küldjük át a tárgyalópartnerünknek is, és lehetőség szerint tartsuk magunkat a megbeszélésen elhangzottak teljesítéséhez!

Néhány hasznos tipp:

  • Mindig objektív kritériumokhoz ragaszkodjunk!
  • Inkább az érdekekre, mint egy adott pozícióra összpontosítsunk!
  • Mindig ügyeljünk a külső megjelenésünkre egy üzleti tárgyalás alkalmával, ugyanis egy kedvezőtlen első benyomással mindent elronthatunk.
  • Vegyük elő a pozitív énünket és mosolyogjunk, a biztonságos, oldott légkör nagy segítség a feszült tárgyalási helyzetekben.

Könyvek a témában:

Végezetül szeretettel ajánljuk figyelmetekbe a Roger Fischer, William Ury, Bruce Patton hármas sikerkönyvét, amely „A sikeres tárgyalás alapjai” címet viseli, és az élet minden területén alkalmazható módszereket kínál arra, hogy a vitákat tárgyalásos formában rendezzük le anélkül, hogy manipulatívak lennénk, vagy agresszív nyomást gyakorolnak másokra.

Roger Dawson – Nyerő tárgyalási taktikák című könyvéből megtudhatjuk, hogyan váljunk a testbeszéd alapos ismerőivé, milyen etikettje van a telefonos és az e-mailes tárgyalásnak, vagy hogyan tárgyaljunk más kultúrákból érkező emberekkel.

David Oliver – Sikeres tárgyalástechnika című könyve pedig a tárgyalók közti jó kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, és a kölcsönös elégedettség szempontjából közelíti meg a tárgyalás folyamatát: nem arra koncentrál, hogy mindenáron érvényesítsük a saját érdekeinket, hanem hogy milyen kompromisszumokkal érhetjük el a közös nevezőt.

http://publikacio.uni-miskolc.hu/data/ME-PUB-5255/T%E1rgyal%E1stechnika.pdf

Tudatalattid csodálatos hatalma – Kalauz a szorongás legyőzéséhez

Dr. Joseph Murphy
Tudatalattid csodálatos hatalma – Kalauz a szorongás legyőzéséhez

 

Az önsegélyező irodalom immár klasszikusnak számító kötetét tartja kezében a Kedves Olvasó. Murphy doktor könyvét szerte a világon milliók forgatják azzal az igénnyel, hogy napi konfliktusaikban biztos fogódzókra leljenek. Sikerének titka valószínűleg abban rejlik, hogy a leggyakoribb lelki zavarokra kínál gyógymódot az ősi népi bölcsességet, a biztonságérzetet nyújtó vallást és a modern tudományt ötvözve, marékszám szedett pirulák helyett saját jótékony szellemi energiáink csatasorba állítását javasolva. Az olykor talán gyermekien naiv, már-már tudománytalannak tűnő gyakorlatok és történetek mellett doktor Murphy hiteles irodalmi példákkal és tudományos kísérletek sorával igazolja, hogy tudatalattinknak igenis hatalmában áll feloldani bármilyen stresszes élethelyzetet. Ideje hát, hogy ezt a tudat alatti birodalmat megtanuljuk mozgósítani saját lelki békénk érdekében!

Szemléletfejlesztés

Szemléletfejlesztés

Példa 1.

Dr. Joseph Murphy: A tudatalatti ereje – Elűzheted a félelmet!

Egyik diákomat szónoknak hívták meg egy bankettre. Elmesélte, hogy szabályos pánik fogta el arra a gondolatra, hogy ezer ember előtt kell beszélnie. Elhatározta, hogy leküzdi félelmét.

Esténként öt percre leült karosszékébe, és fennhangon, lassan, nyugodtan, meggyőződéssel a következőket mondta: “Úrrá leszek ezen a félelmen.Leküzdöm. Nyugodt magabiztossággal szólok. Oldott és fesztelen vagyok.” Az elme egyértelmű törvényét alkalmazta, és leküzdötte félelmét.

Szuggesztió révén a tudatalatti kezelhető és ellenőrizhető. Ha elmédet elcsitítod, és lazítasz, tudatos gondolataid a tudatalattiba süllyednek.

A folyamat az ozmózishoz, tehát a féligáteresztő hártyával elválasztott folyadékok keveredéséhez hasonló módon megy végbe. A pozitív magvak vagy gondolatok, a tudatalatti területére süllyedve, kihajtanak a maguk hasonlatosságára, te pedig nyugodt, derűs és higgadt leszel.

Az ember legnagyobb ellensége

Az ember legnagyobb ellenségének a félelmet tekintik. A félelem rejlik a kudarc, betegesség, rossz emberi kapcsolatok mögött. Emberek milliói félnek a múlttól, a jövőtől, az öregségtől, az elmebajtól, a haláltól. A félelem elméd egy gondolata, tehát saját gondolatodtól rettegsz.

A kisfiú megbénulhat a rémülettől, amikor azzal ijesztgetik, hogy mumus van az ágya alatt, aki el fogja vinni. Ekkor apja lámpát gyújt, és megmutatja, hogy nincs ott semmi, a gyermek pedig megszabadul félelmétől. Az elméjében létező félelem ugyanolyan valóságos volt, mintha tényleg ott lett volna a mumus az ágy alatt.

Meggyógyították: eltávolították az elméjébe táplált hamis gondolatot. Félelmének tárgya nem létezik. A te eseted is ilyen: legtöbb félelmed alaptalan. Gonosz árnyékok gyülekezete csupán, de az árnyaknak nincs realitásuk.

Tedd meg, amitől félsz!

Ralph Waldo Emerson filozófus és költő mondta: “Tedd meg, amitől rettegsz, és bizonyosan elpusztul félelmed.”Volt idő, amikor e sorok íróját kimondhatatlan rettegés töltötte el, ha ki kellett állnia a közönség elé. Hogy leküzdjem félelmemet, kiálltam a közönség elé, megtettem azt, amitől rettegtem, és kétségtelenül elpusztult a félelmem.

Ha magabiztosan kijelented, hogy úrrá leszel félelmeiden, ha tudatos elmédben egyértelmű elhatározásra jutsz, akkor felszabadítod tudatalattid hatalmát, amely gondolatod természetének megfelelően árad majd feléd.

A lámpaláz leküzdése

Egy fiatal hölgyet meghallgatásra hívtak. Tele volt várakozással; az előző három alkalommal azonban nyomorúságos teljesítményt nyújtott, mert nem tudta leküzdeni lámpalázát. Gyönyörű hangja volt, de bizonyosra vette, hogy amikor éneklésre kerül a sor, elfogja a lámpaláz.

Tudatalattid kívánságként érzékeli félelmedet, és azon lesz, hogy megvalósítsa őket, és élményedként nyilvánuljanak meg. Három korábbi meghallgatáson is hamisan énekelt a leány, végül összeroppant, és zokogásban tört ki. Mint az előbbiekben kifejtettem, mindennek az oka az önkéntelen autoszuggesztió volt, azaz a félelem hangtalan gondolata, érzelmektől eltöltve és saját személyére vonatkoztatva. |

A következőképpen küzdötte le lámpalázát. Naponta háromszor bezárkózott szobájába. Kiválasztott egy kényelmes széket, testét ellazította, szemeit lehunyta. Elméjét, testét legjobb tehetsége szerint mozdulatlanságra intette. A fizikai nyugalom kedvez a passzivitásnak, és fokozza az elme reagáló készségét a szuggesztióra. A leány a félelem szuggesztióját az ellenkezőjével semmisítette meg, e szavakkal: “Gyönyörűen énekelek. Nyugodt, derűs, magabiztos és higgadt vagyok.”

Minden alkalommal öt-tízszer ismételte el a fentieket, lassan, nyugodtan, mély érzéssel. Napközben három “ülést” tartott, és este, elalvás előtt még egyet. A hétvégén tökéletesen nyugodt és magabiztos volt, és kifejezetten kiemelkedő teljesítményt nyújtott a meghallgatáson. Kövesd a fent leírtakat, és bizonyosan számíthatsz félelmed pusztulására.

Félelem a kudarctól

Időről időre ellátogat hozzám néhány fiatalember a helyi egyetemről, akik vizsgák idején gyakran szenvednek szuggesztív amnéziától, feledékenységtől. A panasz mindig ugyanaz: “A vizsga után minden választ tudok, de a vizsga során képtelen vagyok eszembe idézni őket.” Az a megvalósuló eszme mindig, amelyet osztatlan figyelmünkkel tisztelünk meg.

Tapasztalnom kellett, hogy valamennyi fiatalember a kudarc eszméjének megszállottja. A félelem az ideiglenes amnézia mozgatórugója, ez okozza a kellemetlen tapasztalatot. Egy orvostanhallgató az évfolyamnak kiugróan legtehetségesebb tagja volt, mégis, a legegyszerűbb kérdésre sem találta meg a választ a szóbeli vagy írásbeli vizsgák idején.

Elmagyaráztam neki: kudarcának oka az, hogy már napokkal a vizsga előtt aggódik és retteg. Negatív gondolatai félelemmel töltődnek. A tudatalatti megvalósítja a félelem hatalmas érzésébe burkolt gondolatokat.

Más szavakkal, a fiatalember azt kívánta tudatalattijától, hogy gondoskodjék számára a kudarcról; meg is kapta, minden alkalommal. A vizsga napján tapasztalnia kellett, hogy erőt vesz rajta a pszichológiai körökben szuggesztív amnéziának nevezett állapot.

Hogyan küzdötte le félelmét

A diák megtanulta, hogy tudatalattija az emlékek tárháza, és benne hibátlanul megtalálható mindaz, amit orvosi képzése során hallott és olvasott. Emellett azt is megtudta, hogy tudatalattija befolyásolható, és viszonozza a befolyásolást.

Az együttműködés feltétele a fesztelenség, lelki béke és nyugalom. A diák esténként és reggelenként maga elé képzelte édesanyját, aki gratulál remek vizsgaeredményeihez. Elképzelte, hogy kezében tartja levelét.

Azáltal, hogy a boldog végkifejletről meditált, előhívta bensőjének megfelelő reakcióját. Elképzelte a végeredményt, ezzel arra ösztökélte az eszközöket, hogy el is érjék a célt.

Az eljárást rendszeresen alkalmazva minden nehézség nélkül letette a későbbi vizsgákat. Más szavakkal, szubjektív bölcsessége átvette az irányítást, és arra késztette a diákot, hogy kitűnő beszámolót nyújtson teljesítményéről.

Félelem a víztől, hegyektől, bezárt szobától

Rengeteg ember fél belépni a felvonóba, nem mernek hegyet mászni vagy éppen úszni. Könnyen elképzelhető, hogy valakinek kellemetlen fiatalkori élményei fűződnek a vízhez, például belelökték, mielőtt megtanult volna úszni. Lehet, hogy egyszer bennrekedt egy elromlott liftben, és az élmény következtében fél a zárt helyektől.

Tízéves koromban hasonló élményben volt részem. Véletlenül beleestem egy úszómedencébe. Háromszor is a víz alá merültem. Mindmáig emlékszem arra, ahogy a sötét víztömeg összezárult a fejem fölött, én meg levegő után kapkodtam, míg valamelyik osztálytársam a legutolsó pillanatban kihúzott.

Ez az élmény a tudatalattimba süllyedt, és évekig féltem a víztől. Egy idős pszichológus azt tanácsolta: “Menj a medencéhez, nézz rá a vízre, és kiáltsd oda fennhangon: »Úrrá leszek rajtad. Én vagyok az erősebb! Utána merülj a vízbe, vegyél úszóleckéket, és tényleg legyél rajta úrrá.” Pontosan ezt tettem, és úrrá lettem a vízen.

Ne engedd, hogy a víz legyen az úr. Ne feledd, te vagy az erősebb. Miután új szellemi hozzáállást alakítottam ki, tudatalattim mindenható hatalma ennek megfelelően reagált: erőt, hitet, bizalmat adott, és képessé tett rá, hogy leküzdjem félelmemet.

Bármiféle félelem leküzdésének legbiztosabb módszere

Rendszeresen oktatom az alábbi eljárást tanfolyamaimon a félelem leküzdésére. Varázslatos a hatása. Próbáld ki! Tegyük fel, hogy félsz a víztől, a sziklamászástól, egy interjútól, egy meghallgatástól vagy a zárt helyiségektől.

Ha az úszástól félsz, mától minden nap töltsél három-négy ízben öt-tíz percet azzal, hogy elképzeled magadat, amint úszol. Elmédben tényleg úszol. Szellemileg a vízbe
vetítetted magad. Bőrödön érzed a víz hűvösségét, karjaid, lábaid mozognak. Mindez eleven és valóságos, és emellett az elme örömteli játéka. Nem puszta álmodozás, hiszen tudod: tudatalattid előhívja mindazt, amit képzeletedben átélsz. Ez a tudatalatti törvénye.

Ugyanezt az eljárást alkalmazhatod akkor is, ha a hegyektől vagy a magasságtól félsz. Képzeld el, hogy sziklát mászol, érezd át realitását, élvezd a tájképet, és mialatt mindezt képzeletedben végzed, tudd, hogy a fizikai valóságban is könnyedén, erőlködés nélkül elvégezheted ugyanezt.

Aki megáldotta a liftet

Ismertem egy nagyvállalati igazgatót, aki rettegett, ha be kellett szállnia a liftbe. Inkább minden reggel megmászott öt emeletet az irodájához. Elmondta, hogy áldást kezdett mondani éjszakánként és naponta többször is a felvonóra.

“Ez a lift az épületünkben egészen pompás dolog. Az egyetemes elmétől ered. Kész adomány, igazi áldás az alkalmazottainknak. Remekül kiszolgál bennünket. Az isteni rendnek megfelelően működik. Örömmel és nyugodtan utazom benne. Elcsöndesedem, míg az élet, szeretet és megértés áramai végigfolynak gondolataim szövedékén. Képzeletemben a liftben utazom. A fülke tele van alkalmazottainkkal. Velük beszélgetek, valamennyien barátságosak, jókedvűek, szabadok. A szabadság, hit, bizalom csodálatos élménye ez. Hálát adok érte.”

Mintegy tíz napig imádkozott így, a tizenegyedik napon pedig vállalata többi dolgozójával együtt nyugodtan beszállt a liftbe, és tökéletesen felszabadultnak érezte magát.

Normális és abnormális félelem

Mindössze kétféle félelem születik együtt az emberrel: a leeséstől és a zajtól való félelem. Ezt a riasztórendszert az önfenntartás eszközeként kapjuk a természettől. A normális félelem jó dolog. Hallod, hogy autó közeleg az úton, félreállsz, hogy el ne üssön és életben maradj. Az elgázolás futó félelmét leküzdi a cselekvés. Összes többi félelmedet szülőktől, rokonoktól, tanároktól és mindazoktól tanultad, akik életed korai éveiben befolyást gyakoroltak rád.

Abnormális félelem

Abnormális félelem akkor lép fel, ha az ember hagyja, hogy a képzelete magával ragadja. Ismertem egy asszonyt, akit világ körüli repülőútra hívtak. Rögvest hozzálátott, és gyűjteni kezdte a repülőgép-katasztrófákról szóló újságcikkeket. Lelki szemei előtt önmagát látta, amint az óceánba zuhan a géppel, és megfullad stb. Ez az abnormális félelem.

Ha a hölgy kitartott volna mellette, biztos magára is vonja mindazt, amitől rettegett. Az abnormális félelem másik kitűnő példáját a sikeres, szépen gyarapodó New York-i üzletember szolgáltatta. Megvolt a maga külön szellemi mozija, ahol minden filmet ő rendezett. Mindaddig játszotta benne a kudarcról, csődről, üres polcokról, kiürült bankszámláról szóló filmeket, míg mély depresszióba nem süllyedt. Nem volt hajlandó felhagyni morbid fantaziálásával, unosuntalan intette feleségét:

“Ez nem tarthat soká. Előbb-utóbb pangásra kerül sor. Biztos vagyok benne, hogy mihamarabb csődbe jutunk” – stb. stb. A felesége elmesélte, hogy a végén tényleg csődbe jutott, és mindaz, amitől rettegett, valóra vált. Félelmének tárgya nem létezett; ő maga hívta életre azáltal, hogy szüntelenül a gazdasági csődtől félt, abban hitt, arra számított. Így szólott Jób, amitől legjobban rettegtem, íme, bekövetkezett.

Vannak emberek, akik attól félnek, hogy valami rettenetes dolog történik gyermekeikkel, és iszonyatos katasztrófa áldozataivá válnak. Ha járványról vagy valami ritka betegségről olvasnak, állandó félelemben élnek, hátha gyermekük is elkapja. Többen egyenesen azt képzelik, hogy már el is kapta. Mindez abnormális félelem.

Az abnormális félelem meggyógyítása

Gondolatvilágodat helyezd át az ellenkező oldalra. Ha kitartasz a félelem kizárólagossága mellett, azzal nem egyszerű stagnálásra, hanem fizikai és szellemi szétesésre ítéled magad. Amikor a félelem megjelenik, vele együtt azonnal megérkezik a vágy is bármi iránt, ami ellenkezik a rettegett dologgal. Összpontosítsd figyelmedet az azonnal megjelenő vágyra.

Merülj el benne, hagyd, hogy lekösse figyelmedet, hiszen tudod, hogy a tudatalatti mindig megteremti vágyad tárgyát. Ez a hozzáállás bizalmat ad, és javítja a hangulatodat. Tudatalattid végtelen hatalma a te érdekedben tevékenykedik, és sohasem téved. A tiéd tehát a béke és a bizonyosság.

Vizsgáld meg félelmeidet

Egy nagy szervezet elnöke mesélte, hogy ügynök korában ötször-hatszor körbejárta a háztömböt, mielőtt bekopogtatott a vevőhöz. Egyszer felkereste a kereskedelmi igazgató, és így szólt hozzá:  “Ne félj a mumustól az ajtó mögött! Nincs mumus. Az csak egy tévhit.”

Az igazgató elmagyarázta, ha szemügyre vette félelme tárgyait, mindig jól megnézte őket. Ellenállt nekik, egyenesen a szemükbe nézett, mire ők elhalványodtak, és semmivé foszlottak.

Aki a dzsungelben ért földet

Egy tábori lelkész mesélt második világháborús élményeiről. Ejtőernyővel kellett kiugrania a megsérült repülőgépből, és az őserdőben ért földet. Nagyon félt, de tudta, mi a különbség a normális és az abnormális félelem között. Elhatározta, hogy mindjárt tesz is valamit a félelem ellen. “John – mondta önmagának -, nem
adhatod át magad a félelemnek! Félelmed nem más, mint a biztonság és a kiút utáni vágy.”

A következő kijelentéssel folytatta: “A végtelen intelligencia, amely a bolygókat vezérli pályájukon, most engem vezérel, és kivezet ebből a dzsungelből.” Legalább tíz percig mondogatta ezt magának. “Ekkor – folytatta – valami megmozdult bennem. Mind erősebben eltöltött a bizakodás, érzése, és elindultam. Néhány nap után csodás szerencsével kijutottam a dzsungelből, és egy mentőrepülő rám talált.”

Megváltozott szellemi hozzáállása mentette meg. Magabiztossága, bensőjének szubjektív bölcsességébe és hatalmába vetett bizalma kínálta a megoldást problémájára.
“Ha keseregni kezdek sorsom miatt, és elmerülök a félelemben – tette hozzá -, akkor valószínűleg sose küzdöm le a rettegést, és elpusztulok a dzsungelben, a félelem és az éhezés következtében.”

Aki felmondott magának

Egy vállalat igazgatója mesélte, hogy három éven át aggódott az állása miatt. Mindig azt képzelte, kudarcot vall. Félelmének tárgya kizárólag saját fejében létezett, morbid aggodalom formájában. Élénk képzelőereje segítségével részletesen dramatizálta állása elvesztését, míg végül ideges, sőt neurotikus lett. Végül felkérték, hogy távozzon állásából.

Gyakorlatilag önmagát bocsátotta el. Állandósult negatív fantaziálása és tudatalattijára árasztott félelmi szuggesztiói tudatalattiját a megfelelő válasz megadására késztették. Tudatalattija ennek megfelelően hibák elkövetésére és ostoba döntések meghozatalára késztette őt, amelynek eredményeképpen igazgatóként kudarcot vallott. Sose került volna sor elbocsátására, ha sikerült volna gondolkodását azonnal az ellenkező oldalra helyeznie.

Összeesküdtek ellene

Mostanában tartott külföldi előadókörutam során két órán át beszélgettem egy jó nevű kormánytisztviselővel. Mély belső derű és békesség érzete töltötte el. Azt mondta, csöppet sem zavarja mindaz a politikai gyalázkodás, amelyben az újságok és az ellenzéki szervezetek részesítik. Minden reggel nyugodtan üldögél tizenöt percig, és a lelkét eltöltő békesség mély, csöndes óceánjáról elmélkedik. Ennek során óriási mennyiségű energia gyűlik fel benne, amellyel mindenféle félelem és nehézség leküzdhető.

Nem sokkal találkozásunk előtt egy kollégája rátelefonált éjszaka, és figyelmeztette, hogy egy csoport összeesküvést szó ellene. Ezt felelte kollégájának: “Én most lefekszem, és háborítatlan békében alszom reggelig. Mindezt megbeszélhetjük holnap, pontban tízkor az irodámban.” “Tudom, hogy semmiféle negatív gondolat sem manifesztálódhat – mondta a tisztviselő -, hacsak én magam meg nem töltöm érzelemmel, és be nem fogadom gondolatvilágomba. Nem vagyok hajlandó helyt adni félelemkeltő szuggesztióknak. Tehát semmiféle baj sem érhet” Figyeljük meg nyugodt, higgadt, békés fellépését! Nem izgatta fel magát, nem tépte a haját, nem tördelte kezét. Gondolatvilága központjában mindig meglelte a belső béke nyugodt állóvizét, s meg tudta őrizni higgadtságát.

Szabadítsd meg magad a félelmeidtől!

Az alábbi, remek passzussal elűzheted a félelmet. Megkerestem az Urat, és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem. (Zsoltárok Könyve 34:5) Az Úr ősi kifejezés, ami azt jelenti: törvény – tudatalattid törvénye. Tanuld meg tudatalattid csodáit, ismerd meg funkcióit és működését! Sajátítsd el az e fejezetben ismertetett technikákat. Állítsd őket máris szolgálatodba! Tudatalattid válaszol, és te minden félelmedtől megszabadulsz. Megkerestem az Urat, és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem.

A félelem nélküli élet felé vezető lépések

1. Tedd meg, amitől rettegsz, és bizonyosan elpusztul félelmed! Mondd magadnak, és gondold is komolyan: “Úrrá leszek félelmemen” – és úgy is történik.

2. A félelem nem más, mint elméd egy negatív gondolata. Helyettesítsd valamilyen építő gondolattal. Milliókat ölt meg a félelem. A bizalom erősebb a félelemnél.Semmi sem erősebb, mint a jóba vetett hit.

3. A félelem az ember legnagyobb ellensége. Ez rejlik a kudarcok, betegségek, rossz emberi kapcsolatok mögött. A szeretet kiirtja a félelmet. A szeretet nem más, mint az élet jó dolgaihoz való érzelmi kötődés. Szeresd a becsületességet, tisztességet, igazságot, jóakaratot, sikert. A jó iránti boldog várakozás állapotában élj, és minden esetben a legjobbakra számíthatsz.

4. A félelem szuggesztióit az ellenkezőjükkel ellensúlyozd, például így: “Gyönyörűen énekelek. Nyugodt, derűs, magabiztos és higgadt vagyok.” Mesés jutalomra számíthatsz.

5. Az írásos és szóbeli vizsgákon fellépő amnézia mögött a félelem rejlik. Leküzdheted, ha gyakorta kijelented: “Tökéletesen emlékszem mindenre, amit tudnom kell”, vagy elképzeled barátodat, amint gratulál briliáns vizsgádhoz. Tarts ki, és győzni fogsz!

6. Ha félsz a víztől, ússz benne. Képzeld el, amint szabadon, vidáman úszol. Szellemileg vetítsd magadat a vízbe! Érezd a hűvösségét, érezd az úszás izgalmát, amint átszeled a medencét. Legyen mindez eleven! Mivel szubjektíve ezt tetted, tudatalattid késztetni fog rá, hogy a valóságban is ezt tedd, és meghódítsd a vizet. Ez elméd törvénye.

7. Ha félsz a zárt helyektől, például a lifttől, előadótermektől stb., akkor képzeletedben utazz a liftben, és áldd meg minden alkatrészét és funkcióját. Magad is meglepődsz majd, milyen gyorsan oszlik el félelmed.

8. Mindössze kétféle félelem születik veled; a leeséstől és a zajtól | való félelem. Az összes többit később szerezted. Szabadulj meg tőlük!

9. A normális félelem jó dolog. Az abnormális félelem nagyon rossz, romboló dolog. Ha állandóan elmerülsz félelmed gondolataiban, akkor abnormális félelmet, megszállottságot,  komplexusokat alakítasz ki magadban. Ha folyton félsz valamitől, pánikba, tartós rettegésbe kergeted magad.

10. Ha tudod, hogy tudatalattid hatalma révén megváltoztathatod a körülményeidet, és szíved legmélyebb vágyát is teljesítheted, akkor leküzdheted abnormális félelmedet. Fordítsd azonnal figyelmedet arra a vágyra, amelyik ellenkezik félelmed tárgyával. Ez a szeretet, amely elűzi a félelmet.

11. Ha félsz a kudarctól, akkor a sikerre koncentrálj! Ha betegségtől félsz, tökéletes egészséged örömem elmélkedj. Ha a haláltól félsz, az Örök Életre figyelj!

12. A félelemre a helyettesítés törvénye adja meg a választ. Amitől félsz, annak megoldása vágyaidban rejlik. Ha beteg vagy, egészségre vágysz. Ha félelmed börtönében élsz, szabadságot áhítozol. A legjobbra számíts! Koncentráld gondolataidat a jóra! Sose feledd, hogy tudatalattid mindig válaszol neked, és sose téved!

13. Félelmed tárgya kizárólag a te negatív gondolatod formájában létezik. A gondolatok teremtő erejűek. Ezért mondta Jób:-Amitől leginkább féltem, íme bekövetkezett. Jóra számíts, és jó fog bekövetkezni.

14. Vedd szemügyre félelmeidet; tartsd őket a józan mérlegelés fényébe! Tanulj meg félelmeid szeme közé nevetni! Ez a legjobb orvosság.

15. Semmi sem háborgathat téged, csak saját gondolataid. Mások szuggesztiójának, kijelentéseinek, fenyegetéseinek semmiféle hatalmuk sincs. Benned van a hatalom, s ha gondolataidat mindarra összpontosítod, ami jó, akkor Isten hatalma a gondolataiddal lesz. Csak egy teremtő hatalom van, és Ő harmonikusan cselekszik. Nincs benne széthúzás és veszekedés.

Link: https://rejtelyekszigete.com/tudatalatti-ereje-eluzheted-felelmet/

Példa 2.

A kútba esett öreg szamár története – Tanmese a fejlődésről

Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat.

Áthívta a szomszédait, hogy segítsenek.

Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek földet lapátolni a kútba. A szamár nem értette mi történik és először rémisztően üvöltött.

Aztán, mindenki csodálatára, megnyugodott. Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba. Meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami csodálatosat csinál: lerázza magáról a földet és egy lépéssel feljebb mászik!

Ahogy a paraszt és szomszédai tovább lapátolták a földet a szamárra, az mindig lerázta magáról és egyre feljebb mászott. Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén és boldogan elsétált!

Az élet minden fajta “szemetet és földet” fog rád lapátolni. A “kútból” kimászás trükkje, hogy lerázd magadról és tegyél egy lépést. Minden probléma csak egy lehetőség a továbblépésre. Bármilyen problémából van kiút, ha nem adod fel, nem állsz meg! Rázd meg magad és lépj egyet feljebb!

‎”A siker titka az, hogy megkockáztassuk a nem szokványos gondolatokat. A szokványosság a haladás ellensége. Ha az embernek egy kicsit több sütnivalója van, mint egy vekni kenyérnek, akkor képes feltalálni valamit.” (Trevor Baylis)

Link: https://rejtelyekszigete.com/kutba-esett-oreg-szamar-tortenete-tanmese-fejlodesrol/

https://szemleletfejlesztes.hu/?gclid=EAIaIQobChMIquv-v6qr3gIVTB0YCh31_wmIEAEYASAAEgKA_PD_BwE

Árulkodó jelek – Testbeszéd a munkahelyen

Joe Navarro
Árulkodó jelek – Testbeszéd a munkahelyen

Joe Navarro, az egykori FBI-ügynök, a viselkedéselemzés nemzetközileg elismert szakértője, a Beszédes testek szerzője megosztja velünk a régen várt választ. Kiderül, mi történik valójában a munkahelyeden vagy épp az állásinterjúkon. Az Árulkodó jelekből megtanulhatod, hogyan fejleszd nem verbális intelligenciádat, hogyan használd a testbeszédet munkád során. Ha pedig állást keresel, megtudhatod, hogyan viselkedj, hogy a mindent eldöntő első benyomás rólad tökéletes legyen!

Beszédes testek – Egy FBI-ügynök emberismereti kézikönyve

Joe Navarro
Beszédes testek – Egy FBI-ügynök emberismereti kézikönyve

Szeretnéd ránézésre kiismerni az embereket? Tudni akarod, hogy jöhetsz rá, ha valaki hazudik neked?

A közhiedelemmel ellentétben az arc árulkodik legkevésbé az emberek valódi érzelmeiről. Az ujjaink, a lábujjaink vagy a szemöldökünk mozgása ellenben meglepően sokat elárul rólunk. Ahhoz, hogy megtanuljuk értelmezni a testbeszédet, a legkevésbé irányítható reakciókat kell kiismernünk, amit a különböző érzések kiválthatnak belőlünk!

Joe Navarro, az egykori FBI ügynök, a viselkedéselemzés nemzetközileg elismert szakértője könyvéből mindezek mellett azt is megtudhatod, hogyan használd tudatosan a testbeszédet arra, hogy a főnököd, a családtagjaid, a barátaid vagy akár egy idegen pozitív benyomást szerezzen rólad!

Veszélyes személyiségek

Joe Navarro

Veszélyes személyiségek

Naponta újabb és újabb tragédiákról szólnak a hírek Newton, Boston, Aurora, Columbine. A riportokban számtalanszor elhangzik, hogy bár voltak ugyan jelek, de senki nem foglalkozott velük. A szörnyű tragédiákon túl felettébb félelmetes az a tény, hogy a bűnözők kevesebb, mint 1%-át ítélik börtönbüntetésre. Ez egyben azt is jelenti, hogy az újságok minden egyes szalagcímére több millió, az átlagembert veszélyeztető helyzet jut. És a valódi bűneseteken túl ott vannak az őrült munkatársak, a fékevesztett családtagok vagy épp azok a kegyetlen szomszédok, akik bár fizikai fájdalmat nem okoznak, mégis folyamatosan megkeserítik az életünket. Vajon időben felismerhetjük az ilyen emberektől érkező fenyegetést? Joe Navarro, az FBI egykori ügynökének könyve megtanít a négy leggyakoribb veszélyes személyiség a nárcisztikus, a ragadozó, a paranoiás és a labilis típus azonosítására. Részletesen ismerteti az egyes típusok felől érkező fenyegetést. Így megvédhetjük magunkat, rövid és hosszú távon egyaránt. De ha mégsem tudtuk elkerülni a pusztító erő közelségét, bemutatja azt is, hogyan dolgozhatjuk fel az általa okozott traumát.

Testbeszéd

Testbeszéd

Az emberek közötti kommunikáció legalábbkét módon zajlik.

A beszéd

A legmagasabb szintű kommunikáció. A nyers gondolatok és az elmondott vagy leírtmondatok között többszörös átalakítás megy végbe. A gondolatok általában először nem egzaktak, hanem csak “ködös” elképzelések, ötletek. Az elképzelések később határozottabb alakot öltenek, majd a nyelv szavai ésnyelvtana segítségével formát is kapnak. A megfogalmazott mondatokat pedig a beszélő elmondja a partnerének, azaz kommunikál vele. Ez az emberek közötti kommunikáció mintegy 20-30%-át fedi le!

A beszéd által közölt indformáció megértéséhez a fogadó félnek – a diáknak,a hallgatóságnak – is olyan szinten kell értenie a nyelvet, hogy a közölt mondatokat megértse, valódi értelműket felfogja. Ez azt jelenti, hogyha sikeresek akarunk lenni a beszélt kommunikációban, akkor olyan szinten kell megfogalmazni a gondolatunkat, hogy a befogadó megértse. Kisgyereknek kisgyerek szinten, nagy gyereknek nagy gyerek szinten felnőttnek – nos néha őket iskisgyereknek kell tekinteni.

Nemcsak a közölt információ összetettsége, hanem a közlés módja is fontos. Nem véletlen, hogy a politikusokegyszerű üzeneteket fogalmaznak meg, mert a nagyközönség arra vevő, azt jegyzi meg.

Iskolában a tanároknak fontos, hogy a tanulók életkori sajátosságainak, neveltségének, tudásszintjének, kultúrális jellemzőinek megfelelő módon mondják el a tananyagot, közöljék a mondandókat. Ha más nyelvet használ a tanár, mint amit a diák ismer és gyakran használ, akkor nem lesz hatásos a kommunikáció. Erre két módszer van, amit a gyakorló tanárok ismernek. Az egyik az, hogy megtanítják a diákoknak a megértéshez szükséges fogalomrendszert, a másik pedig az, hogy a mondandójukat lefordítják a diák által értett nyelvezetre, fogalomrendszerre.

Testbeszéd

Mi emberek az állatvilág részei vagyunk és rengeteg olyan tulajdonsággal bírunk, amelyek az állatvilágra jellemzőek. Ezek közé tartozik a non-verbális kommunikáció, magyarul a testbeszéd használatának és értésének képessége is. Egyes kutatások szerint a testbeszéd az emberek közötti kommunikáció 70-80%-át hordozza!

A testbeszéd genetikailag belénk programozott. Annak hatása alól az emberek nem tudják kivonni magukat hosszú távon. Minden állat testbeszéddel adja tudtára a fajtársai számára a mondandóját. A környezetünkben élő állatok testbeszédét gyakran értjük. A kutyák testbeszéde meglehetősen fejlett, mivel az őseik falkában éltek és fontos volt a falka tagjai között a kommunikáció. Ugyanígy a macskák közötti testbeszédet is hamar megtanulja az ember is.

A gyerekek életük első évében a kimondott mondatok konkrét értelmét nem fogják fel, de a szülők és más emberek testbeszédét, viselkedését igenis veszik és reagálnak rá. Ez genetikailag örökölt, ősi tudás. A majmok szülei hasonló módon kommunikálnak kölykeikkel, mint az ember szülők a kis gyermekeikkel.

Más alapvető gesztusokat az emberek felnőtt korban is ugyanúgy értelmeznek bárhol is nevelkedjen az ember. Ilyenek az ölelés, a másik megérintése, a test kiegyenesítése, elfordulás a másiktól, a meghajló testtartás, a tekintet iránya, stb…

A gyerekek a szülői házban a nevelődés során a genetikailag rögzített gesztusokat veszik, a szerint cselekszenek, majd a növekedés során a szülők és más hozzátartozók viselkedése alapján megtanulják a szokások és a kultúra testbeszédi jeleit is.

A testbeszédi kommunikáció és a testbeszéd értelmezésének képessége általában nem tudatos, hanem ösztönszerű. Amikor a fejlődő személyiség egyre több információt próbál meg elsajátítani mások beszélt nyelve alapján egyúttal a közlések megfogalmazásának körülményeit is értékeli,tanulja a testbeszédet.

A másik iránt való érdeklődés, a másikkal való egyetértés, az elutasítás, a segítés, a másikhoz való közeledés, elfogadás mind olyan alapvető viselkedési minták, amelyek az emberek mindegyikében hasonló gesztusokkal zajlanak. A hatalmi viszonyok, a föélény kifezejése, a megalázkodás, a másik feljebb állásának elfogadása is általános viselkedési minta.

Zónák a testbeszédben

A különböző kultúrákban tanult módon, határozódnak meg azok a területek, amelyekben egy ember kényelmesen, kényelmetlenül érzi magát. Európában és főleg  Magyarországon ezek a zónák az alábbiak:

  • Intim zóna – 15-45cm az a távolság, amiben a barátok,szülők, gyerekek, közeli barátok kerülhetnek hozzánk
  • Személyes zóna (komfort zóna)- 46cm -1,2 m – ilyen távolságban érezzük jól magunkat egy társas összejövetelen.
  • Társadalmi zóna – 1,2 m – 3,6m -Idegenek esetén ezt a távolságot tartjuk meg.
  • Nyilvános zóna – 3,6 m és több – nyilvános szereplésen, előadáson, nagyobb csoportnak adott előadáson ilyen távolságra vagyunk ahallgatóktól.

Más országokban a zónák másképpen alakulnak ki. Azokon a területeken, ahol sokan élnek együtt kis helyen – arab világban, nagycsaládosoknál, vagy kollégiumban, gyermekjóléti intézményben nevelkedettek esetén – a zónák mérete lecsökken, míg például az északi országokban a zónák mérete megnő, akár a többszörösére is.

Normális helyzetekben az egyes zónákat az emberek automatikusan alkalmazzák. Ha egy kommunikációs helyzetben az egyik szereplő belép a másik személyes zónájába, akkor automatikusan a másik hátrébb húzódik, hogy tartsa a távolságot. Problémát okoz, ha az emberek nem egyforma kultúrális közegből érkeznek és más a zónájuk nagysága, mert ilyenkor az, aki távolabb érzi jól magát a beszélgetés során “menekülni” fog attól, aki közelebb érzi a normális távolságot. A másik ilyenkor pedig úgy érzi, hogy el akarják utasítani, mert az ő komfort zónájába nem engedi be a másikat.

Amikor többen szállnak be egy liftbe általában mindneki a falat bámulja, nem keres szemkontaktust a többiekkel, és gyakran kényelmetlenül érzi magát. Ennek az oka az, hogy ilyenkor az emberek belépnek egymás személyes zónájába.

A testbeszéd és a beszéd közti kapcsolat

Mivel a testbeszéd automatikusan zajlik és annak értelmezése sem tudatosan kontrollált, ezért a szóbeli kommunikáció és a testbeszéddel való kommunikáció párhuzamosan zajlik, de az eredmények összefolynak.

Ha a testbeszéd és a beszélt nyelv kommunikációja ugyanolyan jellegű közléseket tartalmaz, akkor a hallgató nyugodt és elfogadja a másik mondandóját, ellenben ha a testbeszéd és a szavak egymásnak ellentmondanak, akkor a hallgató ösztönszerűen meg fogja érezni, hogy valami nem stimmel a másiknál. A testbeszéd elárulja igazi gondolatainkat, szándékainkat.

Mivel a testbeszéd ösztönös folyamat, ezért a legtöbb ember nem nagyon tudja azt befolyásolni. Ha egy éppen megismert diákról el akarjuk dönteni, hogy igazat mond-e vagy hazudik, akkor a testbeszédére fokozottabban kell figyelni.

A hazugságra árulkodó jelek

  • Tekintet: Nem néz a másik szemébe, vagy túlságosan mereven néz. Általában a beszélgetés során az idő 50-70%-ában nézünk a másik szemébe. Ha ennél lényegesebben kevesebb vagy több a szemkontaktus, akkor a másik valamit leplezni akar, vagy nagyon meg akar győzni az igazáról.
  • Szájeltakarás: Kisgyermekeknél megfigyelhetjük, ha hazudnak, eltakarják szájukat kezükkel. A felnőtt már megpróbálja elfolytani ezt a gesztust: a kéz elindul a száj felé, de megtorpan és elterelődik, mintha pl. csak legyet hessentettünk volna el, megigazítottuk volna ruhánkat, stb.
  • Tenyérgesztusok. Hazugság esetén kevésbé szembeszökőek, a kéz egésze takart, illetve a tenyér ritkán látható.
  • A szem-kontaktus kerülése. Félrenézés, esetleg a szem takarása, pl. szemdörzsöléssel.
  • Gallérhúzogatás. Mivel a hazugság közben a bőr fiziológiai állapota megváltozhat, sok esetben több levegő kell, illetve meg kell érintenie a hazudónak a nyaktáját a kellemetlen érzés mérséklésére. Erre ajelre is igaz persze az, ami a többire is: más szituációk (pl. düh, csalódás) is kiválthatják.
  • Mikrojelek: pl. a szemöldök apró felvonása, a száj szögletének apró rándulása, a pupilla apró beszűkülése. E jelek többnyire csak igen közel állva vehetők észre.

Távolságtartásra utaló gesztusok

  • Ha a testtartása nem a beszélgető partnere felé fordul, akkor az egyfajta menekülési gesztus.
  • Ha a kezeit karba teszi, esetleg lábait keresztbe teszi, akkor az egy védekező, elzárkózó gesztus.
  • A szorosan összezárt lábak is a zártságot, az elutasítást jelentik.

A nyitottságra, érdeklődésre utaló jelek

  • Ha a másik a beszélgetés során 50-70% körül szemkontaktust tart, akkor a közlés elfogadását kéri és igazat mond.
  • Ha a beszélgetés során a másik felé fordul – a lábainak iránya is a másik felé mutat – akkor kommunikáni akar.
  • Ha a kezeit széttárja, a tenyerét mutatja, akkor nyitott
  • Ha álló helyzetben két ember egymás gesztusait utánozza, tükrözi akkor érdeklődnek egymás iránt és kommunikálni akarnak egymással.
  • Ha egy nő a hajával babrál, a fülét simogatja beszélgetés közben, akkor érdeklődik a másik iránt.
  • Ha egy ember a másik karjának a felső részét megérinti, az általában a bizalmas viszony, vagy a barátságos viszony jele
  • Ha a másik beszéde közben elmosolyodik a hallgató, akkor tetszik a mondandó.

A hatalom és az alávetettség jelzései

  • Ha egy ember kihúzza magát, egyenes derékkal áll, csípőre teszti a kezét, akkor az a felsőbbrendűség, a harcrakészség jele.
  • Ha egy ember mereven a másik szemébe néz és folyamatosan, tartja a szemkontaktust, akkor az a hatalom, a kihívás jelzése.
  • Ha egy ember a másikkal való kommunikáció során kicsit meghajlott testtartásban van, akkor az alávetettség jelzéseit bocsátja ki.
  • Ha beszélgetés közben valaki a földre, a lábaira néz, akkor az a zavartság, az alávetettség jelzését bocsátja ki.
  • Ha az egyik fél magasabban ül, mint a másik, akkor a magasabban ülő jelzi a hatalmát a másik felé. Ugyanide tartozik az is, hogyha valakinek nagyobb széke van, mint a többinek, akkor az is egy hatalmi szimbólum.
  • Ha egy tanár leszidja a diákját, a tanár ül és a diák ott áll az asztala, széke, előtt, mellett, akkor ez azt üzeni, hogy a tanár magabiztos, nem kell támadástól tartania és a testhelyzet ellenére mégis uralja a helyzetet.

Sok hasonló jelzés van még…

A testbeszéd tudatos alkalmazása

A testbeszédet lehet tanulni is.  Vannak olyan tevékenységek, szakmák, amelyek végzése során érdemes a testbeszédet tanulni és alkalmazni. Ilyen szakmák: kereskedők, az üzletemberek, a politikusok,  pedagógusok, előadóművészek (énekesek, színészek), közszereplők. A hivatásos sármőrök, csalók, a nőcsábászok bizonyos viselkedéseket automatikusan alkalmaznak.

Egy beszélgetés során az egyetértés elérését bizonyos mozdulatokkal is elősegíthetjük. Ezt meg lehet tanulni.

Gyakori az, hogyha egy kereskedő vagy politikus el akarja adni a portékáját (a politikai nézet is portéka), akkor először meggyőzi saját magát, hogy a portékája a lehető legjobb és utána már úgy viselkedik, ahogyan kell. A viselkedést be lehet gyakorolni.

A személyes zóna jelenséget egy tanár tudatosan tudja alkalmazni. Ha fegyelmezési céllal a tanár kihúzott testtel, azaz határozottságot sugallva közel áll a diákhoz olyan módon, hogy a diák nem tud hátrálni, akkor a diák ezt kényelmetlenségnek, fenyegetésnek éli meg és meghátrálásra késztetheti a diákot különösebb egyéb agresszió nélkül.

Ha egy tanár lehajol a padba ülő diákhoz és a vállára teszi a kezét, akkor ugyan belép a diák intim zónájába, de a vállra tett kéz azt jelzi, hogy békés szándékkal jön, egyfajta szülői szerepbe helyezi magát, így a diák nem feltétlenül érzi magát kényelmetlenül.

Néhány trükk arra, hogy a másikkal elérd a célodat

  • Szívesség kérése – Ha olyan kéréssel állsz elő, amelyet a másik szívességből teljesít, és te azt elfogadod, majd nagyon hálásan megköszönöd, akkor a másik az igazi kérésedet nehezebben fogja visszautasítani. Benjamin Franklin módszer
  • Arcba csapott ajtó – Olyan kérés, amit a másik biztosan nem teljesít. Ilyenkor a visszautasítás után az igazi kérésedet add elő, és valószínűleg teljesíteni fogja.
  • Megszólítás – Ha valakit a nevén szólítasz, akkor megérintve érzi magát. (Én konkrétan nem szeretem, ha XY, aki el akar adni nekem valami utazást, vagy terméket úgy szólít meg, hogy Zoltán vagy Zolikám! Minden nyelven ez a közeli kapcsolatot feltételezi, ezért én eleve visszautasítom az ilyeneket.) Még jobb, ha az illető címét használjuk, pl. igazgató úr, osztályvezető úrhölgy, stb…
  • Mimikri – A másik beszédmintáinak, gesztusainak utánzása, átvétele. Ilyenkor a másik ezt úgy értelmezi, hogy elfogadod a személyiségét.
  • Fáradt ember meggyőzhető – A fáradt ember könnyebben meggyőzhető az igazunkról, ezért ha olyan tárgyalásra mész, ahol fontos hogy győzzél, azt tedd csütörtök délutánra, mert akkor már eleget dolgozott.
  • Visszautasíthataltan ajánlat – Ha kérsz valakitől egy olyan szívességet, amit udvariatlanság lenne visszautasítani, aakor legközelebb a fontosabb szívességekre is jobban hajlik a másik.
Link: http://www.fzolee.hu/fw/a_testbeszed_szerepe_az_iskolaban
https://testbeszed.blog.hu/2011/05/04/testbeszed_osszegzes
http://www.ma.hu/eletmod.hu/69416/A_flortoles_alapjai_ferfiaknak
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_03_a_kommelmelet_alapjai_scorm_11/35_a_test_a_vgtagok_a_fej_a_kz_s_a_lb_mozdulatai.html
http://www.harsanyi-bp.hu/letoltesek/konyvtar/mimika.pdf
http://www.harsanyi-bp.hu/letoltesek/konyvtar/testalkat_testtartas.pdf
http://www.harsanyi-bp.hu/letoltesek/konyvtar/gesztusok.pdf
http://www.lelkititkaink.hu/gesztus_szotar.html

Burn-out

A folyamatos leterheltség a munkahelyen vagy otthon, a határidők, a nyomasztó munkahelyi környezet, feszült családi légkör, az állandó rohanás, irracionálisnak tűnő elvárások hosszú távon nyomot hagy az emberen és jelentkeznek a stressz, a kiégés jelei.

Mik a kiégés jelei?

Ha a következőket tapasztalod, jó esély van rá, hogy a teljesítőképességed határána vagy.

Hangulatingadozás

Ha nehézséget okoz helytállni a stresszes helyzetekben előfordul, hogy az ember elveszti türelmét. Ha ingerült és udvariatlan vagy kollégáiddal, parntereddel nincs türelmed végighallgatni őket és már a viccek is idegesítenek, jó esély van rá, hogy teljesítőképességed határán vagy.

Ha te túl vagy terhelve, úgy valószínűleg kollégáid is, a hatékony munkát az állandó súrlódások csak hátráltatják. Ne hagyd, hogy érzelmeid vezéreljenek, az csak tovább nehezíti helyzeted.

Állandó idegesség, szorongás

Az állandóan csörgő telefon, az érkező e-mailek figyelmeztető üzenetei, a kollégák és főnökök folyamatos elvárásai azt az érzést kelthetik, bármit csinálunk a feladatokkal csúszásban vagyunk. Ennek az eredménye a szorongás, mely a munkateljesítményt tovább csökkenti, így egy teljesítményspirálba kerülünk.

A hatékonyabb időgazdálkodás, támogatás kérése a kollégáktól, feladatok delegálása vagy visszautasítása segíthet a túlterheltségen. A napközbeni gyors meditáció, vagy séta segíthet a szorongás csökkentésében.

Motiválatlanság

Könnyű motiváltnak lenni, amíg az ember azzal foglalkozik, amivel igazán szeret. A motiváció akkor fontos igazán, ha olyan feladatoktól vagyunk leterhelve, melynek nem látjuk értelmét, nem segíti előrejutásunkat, vagy egyenesen unalmas.

Azonban ha azt érezzük, hogy nem csak, hogy nem tudjuk elkezdeni a feladatot, de kijelentjük, hogy „… ez már nem is érdekel”, vagy már panaszkodni sincs kedvünk, úgy azt már a kiégés jelei közé sorolhatjuk. Valószínűleg elemeink lemerültek, amíg nem töltjük fel őket, valószínű nem tudjuk újra pozitív színben látni a világot.

Koncentrációszavar

A fáradtság, az állandó stressz jelentős hatással van mentális teljesítőképességünkre. Ez egy idő után átfordulhat oda, hogy már nem tudjuk gondolatainkat összeszedni, képtelenek vagyunk a legalapvetőbb információkra is emlékezni. A koncentráció fejlesztése sem működik stresszes állapotban. Ilyenkor érdemes szünetet tartani, egy sétát tenni, a kiégett energiát glükózzal pótolni és újra nekiállni a feladatnak.

Döntésképtelenség

Az alacsony energiaszint, a folyamatos megerőltetés döntéseink minőségét is jelentősen rontja. Ha a nap folyamán nem étkezünk rendesen, nem tartunk megfelelő szüneteket, úgy az agy működtetéséhez szükséges erőforrások kimerülnek.

Ilyenkor egy energiatakarékosabb üzemmódba vált át, melyben ha döntésekkel találkozunk, egy több ezer éves berögzült intuitív döntési mechanizmus lép életbe. Ebben a helyzetben számos rossz, irracionális döntést hozhatunk vagy döntésképtelenné is válhatunk.

Szociális kapcsolatok elhanyagolása

stressz, a folyamatos leterheltség egyfajta túlélési üzemmódot indít be bennünk. Ilyenkor hajlamosak vagyunk a saját problémáinkkal elfoglalni magunkat. Az agyunk újra és újra ezeken a problémákon ’gondolkodik’, mintegy spirálba kerülve, nem hagyva helyet másnak csak az aggódásnak és a szorongásnak. Ebben a helyzetben nem törődünk másokkal, nem vagyunk kíváncsiak más problémáira, baráti és családi kapcsolatainkkal hajlamosak vagyunk elhanyagolni.

Pedig ilyenkor lenne érdemes igazán másokhoz támogatásért fordulni, vagy másoknak segíteni, hogy egy időre kikerülhessünk a saját gondolatvilágunkból.

Káros szenvedélyek előnyben részesítése

Egy-egy stresszesebb időszakban a nap végére teljesen lemerülünk, a munkahelyi problémákat magunk mögött akarjuk tudni, egyszerűen szeretnénk jobban érezni magunkat.

Sokan ilyenkor alkoholhoz nyúlnak, mely tompítja a kellemetlen érzéseket és egy időre elfeledteti a problémákat. A legnagyobb gond az, hogy amennyiben ez rendszeressé válik úgy az érzés berögzül. Amikor stresszt érez az ember, azonnal vágyik az enyhülésre is, így újra az alkoholhoz nyúl, mely egy idő után függőséghez vezethet.

Sokszor észre sem vesszük, hogy stressz hatása alatt vagyunk. Úgy gondoljuk, hogy az üzleti életben ez a normális, biztosan a többiek is így éreznek. Habár jelentkeznek a stressz jelei, nem ismerjük fel őket és csak akkor fordulunk segítségért, amikor már súlyosabbak a következmények.

A kiégés jelei egyértelmű üzenetet hordoznak, lassítanunk kell. Nem csak a felismerés fontos, de a változásra való hajlandóság is. Más szokásokat kell felvennünk, jobb időgazdálkodási rendszert kidolgoznunk, fontos a megfelelő stresszkezelési technikák elsajátítása, figyelmet kell fordítani szeretteinkre, hobbinkra és magunkra is. Így nem csak a stressz szintünk lesz jóval alacsonyabb és javul az általános közérzetünk, de a munkahelyi teljesítőképességünk is jelentősen emelkedni fog.

Teszt

 

Asszertivitás teszt1

Válaszold meg a lenti kérdéseket és egy papírra írd fel, hány pontot adsz az egyes kérdésekre az alábbi skála szerint:

Mindig 5 4 3 2 1 Soha

 

 

_____ Úgy kérek meg embereket arra, hogy tegyenek meg valamit, hogy közben nem szorongok.
_____ Amikor valaki olyasmire kér, amit nem szeretnék megtenni, gond nélkül mondok nemet.
_____ Nyugodt vagyok, amikor egy csoport előtt kell beszélnem.
_____ Nyugodtan kifejtem őszinte véleményem autoritások (pl. főnökeim) előtt.
_____ Erőteljes érzelmeimet (düh, frusztráció, csalódottság) könnyen szavakba öntöm.
_____ Amikor kifejezem a dühömet, anélkül teszem meg, hogy másokat okolnék lelkiállapotomért.
_____ Gond nélkül fel tudok szólalni egy kisebb csoportban.
_____ Ha nem értek egyet, tudok érvelni véleményem mellett anélkül, hogy ideges lennék.
_____ Amikor hibát követek el, beismerem azt.
_____ Meg tudom mondani másoknak, ha viselkedésük problémát okoz számomra.
_____ Könnyen ismerkedem szociális sziutációkban.
_____ Miközben véleményemről beszélek, másokét nem hívom nevetségesnek vagy hülyeségnek.
_____ Feltételezem, hogy a legtöbb ember kompetens, megbízható, és képes vagyok delegálni.
_____ Amikor teljesen új dolgot próbálok ki, biztos vagyok benne, hogy meg tudom tanulni.
_____ Tudom, hogy igényeim ugyanolyan fontosak, mint másoké és jogom van őket kielégíteni.
_____ Összes pont

Asszertivitás teszt – Eredmények
60-75 pont
Ha 60, vagy annál több pontot értél el, akkor a kommunikációs stílusod, mögöttes világlátásod asszertív, és ezt a legtöbb szituációban meg is tudod valósítani.

45-60 pont
Ha 45 és 60 közötti pontot értél el a fenti asszertivitás teszten, akkor kommunikációd meglehetősen asszertív. Vannak olyan helyzetek, amelyekben természetes módon asszertívan viselkedsz, és vannak olyanok, ahol tudsz fejlődni.

30-45 pont
Amennyiben pontjaid száma 30 és 45 közé esik, vannak helyezetek, ahol tudsz asszertív lenni. Viszonylag sok helyzetben előfordul azonban, hogy természetes válaszod passzív vagy agresszív.

15-30 pont
Amennyiben 15 és 30 pont között adtál magadnak a fenti asszertivitás teszten, komoly nehézségeid vannak az asszertivitással. Adj magadnak időt és lehetőséget a személyes növekedésre, tanulásra.

Egy angol nyelvű teszt: http://howassertiveareyou.com/ 

 

Asszertivitás teszt2

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSe4g-wezfpVYTPFYl8GW31yyfx-8eG22j1o72f5lXuTFuWimg/viewform

Asszertivitás – önérvényesítés

Asszertivitás – önérvényesítés

Önmagunk és környezetünk elfogadása

http://www.lelkititkaink.hu/asszertivitas.html

 

Asszertivitás, asszertív magatartás: A belső harmónia legfontosabb alapjai az egyén önelfogadása, önbizalma, valamint a mások irányában – vagyis az egyént körülvevő környezet irányában – való hasonló elfogadás és bizalom. Ezen attitűdök meghatározzák, hogyan észleli az egyén a különböző helyzeteket, és jellemző viselkedésjegyek kialakulásához vezetnek.

Az asszertivitás olyan kommunikációs módszer, amely ötvözi az önérvényesítést és a mások érdekeinek figyelembe vételét, ezáltal elősegíti az erőszakmentes kommunikációt és hosszú távon a szociális hatékonyságot. Az asszertivitás tanulható, fejleszthető, s elsajátítása elősegíti és megkönnyíti a konfliktushelyzetek megoldását.

Asszertív kommunikáció

Az asszertivitás megnyilvánulásai a verbális kommunikációban:

  • a szándék, a cél határozott megfogalmazása
  • az érzések nyílt kifejezése
  • egyenes, világos állítások
  • tárgyszerű szavak, kifejezések használata
  • nincs kertelés, mellébeszélés

Az asszertivitás megnyilvánulásai a nonverbális kommunikációban:

  • magabiztosságot sugalló testbeszéd
  • a hang határozott, meleg, nyugodt
  • szemkontaktus
  • nyílt, őszinte szemek
  • egyenes, kihúzott, nyugodt testtartás

Környezetünk állapotát, amelyben élünk értékelnünk kell, hogy az annak megfelelő viselkedést kialakíthassuk. A helyzet értékelése hat az érzéseinkre, fiziológiai állapotunkra, és ezek továbbhatnak a viselkedésünkre, mint ahogyan ez az alábbi ábrán követhető.

Segítünk Neked

Szeretnéd megosztani valakivel gondjaidat?

Tanácsot is szeretnél kapni?

Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.

Kattints ide »

Asszertivitás és asszertív magatartás: Emberi viselkedési séma

Ha a helyzetet ijesztőnek, veszélyesnek látjuk, vagy úgy érezzük, hogy kudarcot fogunk vallani, akkor feszültség keletkezik bennünk, és reakciónk ennek megfelelően védekező lesz. Ha a helyzetet számunkra nézve pozitívnak ítéljük meg, vagyis hiszünk saját sikerünkben, érdekes eseményeket várunk, akkor viszont szervezetünk ellazult lesz, jól érezzük magunkat, és nyitottan reagálunk az eseményekre.

Érthető, hogy feszült állapotban, önvédelemből nem lehet igazán pozitívan reagálni a külvilágra. Ha nagyon gyakran negatívan látjuk a helyzeteket, akkor viselkedésünkkel legfeljebb önmagunkat védjük, de érdekeinket nem tudjuk jól érvényesíteni.

Ha viszont gyakran észleljük úgy a szituációkat, mint amelyekben kompetensek, sikeresek tudunk lenni, ez lehetővé teszi, hogy nyugodtan felmérjük a helyzetet, és megfelelő megoldásokat találjunk.

Az emberi viselkedés sémái

Önmagunk és környezetünk elfogadása vagy el nem fogadása négy viselkedési alapszituációt eredményez, amelyet az alábbi ábrán tekinthetünk át.

Önmagunk elfogadása
Környezetünk el nem fogadása Agresszív

  • Önbizalom hiánya
  • Mások elfogadásának hiánya
  • Negatív érzések mások iránt
  • Harag és vádaskodás
  • Felsőbbrendűségi érzés
  • Minden helyzetet kontrollálni akar
  • Nem érdekli mások érzése
Asszertív

  • Önbizalom, reális önértékelés
  • Mások és önmaga elfogadása
  • Felelősségvállalás
  • Érdeklik mások érzései, gondolatai
  • Őszinte, egyenes
  • Meghallgat másokat
  • Nyíltan kérdez
Környezetünk elfogadása
Manipulatív

  • Önbizalom hiánya, alacsony önértékelés
  • Mások és önmaga elfogadásának hiánya
  • Gyanakvás
  • Őszintétlenség
  • Mások önértékelését is aláássa
  • Depresszió, motiválatlanság
Passzív

  • Önbizalom hiánya, alacsony önértékelés
  • Önelfogadás hiánya
  • Negatív érzések önmaga iránt
  • Kisebbségi érzés
  • Önfeladás
  • Lelkiismeretfurdalás
  • Motiválatlanság
Önmagunk el nem fogadása

Az asszertív magatartás és más magatartás formák

  • Asszertív attitűd

    Az asszertív attitűd önelfogadást és mások elfogadását, reális önértékelést, mások és önmagunk tiszteletét jelenti. Viselkedésben az asszertivitás felelősségvállalásban, saját érdekeink közvetítésében és mások érdekeinek figyelembevételében mutatkozik meg.Az asszertív attitűd önelfogadást és mások elfogadását, reális önértékelést, mások és önmagunk tiszteletét jelenti. Viselkedésben az asszertivitás felelősségvállalásban, saját érdekeink közvetítésében és mások érdekeinek figyelembevételében mutatkozik meg.

    Az asszertív viselkedés: olyan önérvényesítő magatartás, melynek során képes vagy kifejezni érzéseidet, gondolataidat, érvényesíteni jogaidat és ezáltal elérni céljaidat úgy, hogy eközben figyelembe veszed mások érzéseit, gondolatait, érdekeit és jogait.

  • Passzív attitűd

    Passzív attitűd esetén az egyén önmagát másoknál értéktelenebbnek tartja, és azt gondolja, hogy mások is azt gondolják, hogy nem jó amit tesz. Gyakran úgy ítéli meg a helyzeteket, hogy kudarcot fog vallani. Ezért inkább háttérbe vonul. Azt gondolja, hogy másoknak mindig igaza van, így meg se próbálja érdekeit képviselni. Még mielőtt konfliktus alakulna ki, megadja magát.

    A passzív viselkedés azon a meggyőződésen alapul, hogy a másik ember igényei, vagy kívánságai fontosabbak, mint a Te sajátjaid. A másik félnek vannak jogai, de neked nincsenek. Te nem, vagy csak kismértékben tudsz hozzájárulni a dolgok megoldásához, míg a másik fél teljes mértékben. Általában a passzív viselkedés célja, hogy mások kedvében járj és, hogy elkerüld a konfliktusokat.

    A passzív viselkedésű ember nem áll ki a jogaiért, vagy ha igen, akkor azt oly módon teszi, hogy azt mások figyelmen kívül hagyják. Igényeinek, véleményének, érzéseinek és meggyőződéseinek bocsánatkérő, bátortalan kifejezése jellemzi.

  • Manipulatív attitűd

    A manipulatív attitűd, ahogy neve is mutatja, azt jelenti, hogy az egyén hátulról, ferde utakon, ügyeskedve próbálja elérni céljait, mert nem bízik se önmagában, se másokban. Nem tudja elképzelni, hogy kiállhat egyenesen érdekeiért, mert nem tudja elképzelni, hogy elfogadják. Alacsony az önértékelése, és másokat se tart sokra. Ezért folyton gyanakszik, hogy mások hasonlóan manipulálják.

  • Aggresszív attitűd

    Az agresszív attitűd és viselkedés nem verekedős erőszakosságot jelent, hanem az alacsony önértékelés kompenzálásaképpen kialakított látszólagos önbizalmat. Ezen attitűddel az egyének kiválónak szeretnék látni magukat, ezért másokat alulértékelnek. Úgy tesznek, mintha nem lenne másokra szükségük, és azt gondolják, nem látszik, mennyire nincs önbizalmuk.

    Az agresszív viselkedés azon a meggyőződésen alapul, hogy az ember saját igényei, kívánságai és véleménye fontosabb, mint másoké. Az agresszív ember azt gondolja, hogy neki vannak jogai, másoknak nincsenek, hogy ő teljes mértékben hozzá járul a probléma megoldásához, míg mások nem. Az ilyen ember célja a mindenáron való győzelem, ha kell mások figyelmen kívül hagyásával is akár.

    Az agresszív ember kiáll jogaiért, de ha kell, megsérti mások jogait eközben. Mások igényeit, kívánságait, érzéseit és véleményeit figyelmen kívül hagyja.

Asszertivitás és asszertív magatartás

Asszertivitás és asszertív magatartásA magyar önérvényesítés és az angol assertivitykifejezés valamiféle rámenősséget sugall. Annyiban valóban rámenősségről van szó, hogy az egyén érdekeit érvényesíti. Ez azonban csak akkor valódi érdekérvényesítés, ha megfelelő önbizalom birtokában, mások és azok érdekeinek elfogadásán és tiszta kommunikáción alapszik. Nem önérvényesítés az, ha érdekeinket erőszakosan, mások feletti hatalmunk által vagy mások kijátszásával, manipulálásával érvényesítjük, mert ezek a viselkedések félelmen alapszanak. A saját képességeikben bizonytalanok nem merik nyíltan felvállalni érdekeik ütköztetését, csak felülről vagy hátulról támadva mernek érdekeikért fellépni.

A nem asszertív attitűdök és viselkedésjegyek a gyakori, legtöbbször a gyerekkorban történt elutasítás és negatív ítélet következtében alakulnak ki. Az egyén énképének formálódása erősen függ a környezet visszajelzéseitől. Ha sok a negatív visszajelzés, az egyén negatív képet alakít ki önmagáról. Azonban még gyermekkorunkban sem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a külvilág visszajelzéseinek. Megfelelően értékelve a helyzeteket, a visszajelzéseket is differenciáltan lehet értékelni.

Fontos, hogy akár önmagunk, akár mások (pl. gyermekünk) esetében a viselkedést, a tettet értékeljük, és ne a személyt. Mindenki tesz jót és rosszat, viselkedik okosan és bután, elhibáz dolgokat, és kiválóan meg tud csinálni sokmindent. Ezeket a helyzeteket lehet értékelni, de egy-egy helyzet nem minősíti teljességében az egyént.

Teendők önbizalom hiány esetén

Ha valaki nem tud asszertíven viselkedni, az azt jelenti, hogy az önbizalmával baj van. Mit lehet tenni? Számos lehetőségünk van arra, hogy tudatosan megváltoztassuk attitűdünket, és ezáltal viselkedésünket.

  • 1. Pozitív önértékelés kialakítása

    Keressük meg jó tulajdonságainkat, és fordítsuk figyelmünket a sikereinkre. Nem kell a kudarcainkat szégyellenünk! Sokkal inkább értékelni kell, hogy miért következett be, mit tehetünk, hogy máskor ne történjen meg! Hibázni szabad, de ugyanazt a hibát többször elkövetni talán nem kellene, mert tanulhatunk az előző kudarcból.

  • 2. Relaxáció (Önmagunk ellazítása)

    Ahhoz, hogy nyugodtan tudjunk egy helyzetben fellépni, fontos a feszültség csökkentése. A testi jó érzés visszahat lelkünkre, és megkönnyíti önmagunk és mások elfogadását. Nyugodt, egyenletes légzéssel sokat segíthetünk ebben. Figyeljük meg testünket, tudatosítsuk, hogy mely részét feszítjük meg! Ezután akaratlagosan feszítsük és lazítsuk el ezt a testrészt!

  • 3. A kívánt helyzet elképzelése (Imagináció)

    Mikor valamit el akarunk érni, előre elképzeljük a helyzetet. Ha sikerül az asszertív viselkedést vizualizálnunk, akkor könnyebben tudjuk megvalósítani. Érdemes tehát magunkat elképzelni, ahogy nyíltan a másik felé fordulunk (nem összefont karral, vagy csak féloldalasan), a partner szemébe nézünk(nem mereven, csak mondanivalónk tisztaságát bizonyítandó nyomatékkal). Lazán, barátságosan, a másik szempontjait is figyelembe véve beszélgetünk.

  • 4. Tiszta célok meghatározása

    Akkor tudjuk elérni, amit akarunk, ha tudjuk, mit akarunk, és ha nincsenek a céljainknak mellékcéljai, amelyek hiányzó önbizalmunk megerősítését célozzák. Tehát nem nyerni akarunk, hanem mindkét félnek megfelelő kompromisszumot keresünk. Ezért a fő célt pontosan meg kell határozni, és számos odavezető utat kell felrajzolni, ha lehet már előre.

  • 5. Megfelelő kommunikáció önmagunkkal és környezetünkkel

    Partnerem, akárki is lehet, nem feltétlenül akar velem megegyezni. Ezért fontos, hogy jelezzem, mit szeretnék, és azt is, hogy megértem, ő mit szeretne. Ehhez meg kell, hogy hallgassam a partneremet, meg kell, hogy értsem, és szükség esetén kérdezzek. El kell magyaráznom a saját szempontjaimat, és keresnünk kell a megoldásokat. A tiszta kommunikáció azt jelenti, hogy a megoldást keressük, és nem fogást a másikon. Nem énképünket védjük, hanem valóban a helyzetet akarjuk megoldani.

Az asszertív jogok listája

Az asszertív jogok listája

  • Az asszertivitás egy kommunikációs módszer

    Az asszertivitás olyan kommunikációs módszer, amely az önérdeket és mások érdekét harmonikusan kombináló viselkedést, a hosszú távú szociális hatékonyságot segíti, és amelynek elsajátítása a nehezen kezelhető, konfliktusos helyzetekben mindenki számára biztos megoldást jelent.

    Az asszertív viselkedést tanulással tudjuk elsajátítani. Az asszertivitás megtanulása megoldást adhat, ha valaki úgy érzi, sokszor nem éri el, amit szeretne, ha konfliktushelyzetekben gyakran tapasztal szégyenérzetet, vagy ellenkezőleg, túlzott indulatokat, amelyeken nem tud úrrá lenni. A tanulás megkezdése előtt és annak folyamán tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyire is érezzük magunkat asszertívnek.

  • Az asszertív jogok listája

    Az alábbi asszertív jogok listája, segít az asszertivitás felmérésében: alaposan olvasd végig, dönts el, hány tételről állíthatod, valóban érvényes-e Terád. Természetesen a joglista még hosszan folytatható, itt csak a legfontosabbakat írtuk le.

    1. Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled
    2. Jogod van ahhoz, hogy kifejezd saját érzéseidet és véleményedet
    3. Jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak és komolyan vegyenek
    4. Jogod van ahhoz, hogy megállapítsd, mi fontos neked és mi nem
    5. Jogod van ahhoz, hogy nemet mondj anélkül, hogy bűntudatot éreznél
    6. Jogod van ahhoz, hogy kérd, amire szükséged van
    7. Jogod van ahhoz, hogy megkapd, amiért fizettél
    8. Jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakemberektől, beleértve az orvosokat is
    9. Jogod van ahhoz, hogy hibát kövess el, és vállald a következményeket
    10. Jogod van ahhoz, hogy ne képviseld az érdekeidet
    11. Jogod van ahhoz, hogy megváltoztasd a véleményedet
    12. Jogod van ahhoz, hogy megbetegedj
    13. Jogod van ahhoz, hogy azt mondd: nem tudom

Önmagunk nevelése, az asszertivitás növelése

Asszertív kommunikáció és asszertivitásKülönböző helyzetek különbözően hatnak ránk. Mindenki valamilyen mértékben mind a négy attitűddel él, és viselkedésében mind a négyféle jegy megtalálható. Ezeknek aránya azonban nagyon különböző lehet. Így vannak jellemző beállítódásaink, amelyek viselkedésjegyeinket meghatározzák.

Érdemes megfigyelnünk, milyen helyzetben vagyunk képesek asszertívek lenni, mely helyzetben vagyunk manipulatívak, agresszívek vagy passzívak? Ha tudatosítjuk magunkban viselkedésünket, megtettük az első lépést a változtatás felé.

Az asszertivitás nem csoda, de csodálatos hatása lehet, ha indulatainkat másokat tisztelve tudjuk kifejezni. Ha megvédjük magunkat anélkül, hogy másokat megbántanánk, ha meghallgatjuk a másik álláspontját és tudunk mindkettőnk számára elfogadható megoldást találni.

Vajon miért viselkedem az adott helyzetben így? Miben különbözik ez a helyzet más helyzetektől? Érdemes végiggondolni a fent említett lehetőségeket is. Melyikek segítenének az adott helyzetben?

Az asszertivitás művészet, ezt mindenkinek meg kell tanulni! Hogyan legyünk önmagunk anélkül, hogy megbántanánk a másikat? Eredendően, születésünktől fogva magunkban hordozzuk az agresszivitást, amellyel saját területünket védjük és az akaratunkat érvényre juttatjuk, és a félelmet, amelyből passzivitásunk, megadásunk táplálkozik. Az asszertivitás nem csoda, de csodálatos hatása lehet, ha indulatainkat másokat tisztelve tudjuk kifejezni. Ha megvédjük magunkat anélkül, hogy másokat megbántanánk, ha meghallgatjuk a másik álláspontját és tudunk mindkettőnk számára elfogadható megoldást találni.