Mindent az Aspergerről

Tudtad, hogy a fiatal korban hiperaktívnak, figyelemzavarosnak kikiáltott gyerekek valójában Asperger-szindrómások? A betegség főleg a fiúkat érinti, jellemzője, hogy a közösségi lét íratlan szabályaival folyamatosan összeütközésbe kerülnek, merev belső szabályrendszerükhöz görcsösen ragaszkodnak.
A betegség jellemzője
az átlagos vagy átlagon felüli intelligencia
a szegényes kommunikáció
gyenge kapcsolatteremtő készség
szemkontaktus kerülése
a szabályokhoz, a megszokott rutinhoz való görcsös ragaszkodás
a feszült idegállapot és/vagy depresszió
az aprólékos beszéd
az ingerek feldolgozásának nehézsége
a megtapadt gondolkodási sémák

Albert Einstein
a relativitáselmélet megalkotója, fizikai Nobel-díjat kapott a fotoelektronikus hatás területén végzett munkásságáért. Személyiségjegyei közül egy, mely alapján feltételezhető, hogy ő is Aspergeres volt: kilenc éves korában még nem tudott folyékonyan beszélni. Az autista gyerekek nagy százalékánál gyakoriak a beszédproblémák. Einstein szülei arra gyanakodtak, hogy gyermekük mentálisan retardált.
Nem ritka, hogy az autistákat mentálisan retardáltnak vagy magatartászavarosnak tekintik. A Nobel-díj átadási ceremónián Einstein zokni nélkül jelent meg. Az autisták és az Asperger-szindrómások furcsa szokásai közé sorolható, hogy bizonyos textíliákra rendkívül érzékenyek; atipikus viselkedésük furcsaságai közt, saját kis világukban látszólag elveszve élnek. Az Asperger-szindrómás gyermekek számára nem kis nehézséget okoz a megfelelő zokni megtalálása, ami a lábujjaknál nem irritálja őket.

Isaac Newton
ifjúkorában kimaradt az iskolából. A logikátlannak tűnő, szigorú elveken alapuló szabályokat az autisták képtelenek elfogadni, ami miatt gyakran kerülnek konfliktusba a tanárokkal, az iskola vezetésével.

Benjamin Franklint
az Egyesült Államok egyik alapítóatyjaként tartják számon. Filozófus, író, politikus, tudós, aktivista, diplomata volt egy személyben. Tudományos vizsgálataival hozzájárult a fizika, azon belül az elektromosság kutatásához. Ő volt a postahivatal első vezetője is, ahol a szigorú rendre, a szortírozásra való erős késztetését kiélhette. „A korabeli előkelőségek nem merték Benjamin Franklinre bízni a Függetlenségi Nyilatkozat megszövegezését, mert attól féltek, hogy valami viccet csinál majd belőle” (Botham, 2006, 17-18.old.). Az Aspergeresek rendkívüli, a megszokottól eltérő humorérzékkel vannak megáldva.

Bonaparte Napóleon
köztudottan félt a macskáktól, kedvelte a matematikusok és a fizikusok társaságát, humanista gondolkodásúakat nem tűrt meg maga körül. Szerinte a humanisták csak bajt okoznak. Inasainak feladatai közé tartozott, hogy betörjék az új csizmát számára. Valószínűleg nehézségei lehettek a beilleszkedéssel, a hozzá hasonló intellektuális és személyes adottságokkal rendelkezők társaságát részesítette előnyben. Feltehetően vissza-visszatérő, alaptalan félelmek gyötörték, hiperszenzitív volt bizonyos lábbelik viselésekor és az őt körülvevő személyeket illetően.

George Washington,
az USA első elnöke volt. Asperger-szindrómára utaló jellemzői között említhető, hogy kertjében marihuánát termesztett; sok diagnosztizálatlan, esetleg félrediagnosztizált Aspergeres, vagy figyelemzavaros személy önmagát igyekszik gyógyítani, hogy „nyugtalan elméjét és testét csillapítsa”.
Rettenetesen félt attól, hogy élve elégetik, ezért elrendelte, hogy „halálát követően három napig hagyják békén, hogy megbizonyosodhassanak a halál valós beálltáról”. Az Asperger-szindrómásokat és az autistákat értelmetlen félelmek gyötrik, látszólag bizarr szabályokhoz, rituálékhoz ragaszkodnak. Az átlagtól eltérően érzékelik és értelmezik az őket körülvevő világot. Beszámolók szerint pénzt kellett kölcsönkérnie, hogy saját beiktatási ceremóniáját megrendezze. A pénz kezelésének nehézsége, tendencia a pénz felhalmozására, és/vagy az értéktárgyak szétosztogatásának impulzív megjelenése mind az Aspergeresek sajátja lehet.

John Quincy Adams,
az USA egyik elnöke a Fehér Ház Keleti Szobájában házi kedvencként egy alligátort tartott. „Meztelenül legutolsó alkalommal hetvenkilencedik születésnapján fürdött a Potomac folyóban.” További kommentárra ezután aligha van szükség.

Andrew Johnson
megtanult szabni-varrni, s ő maga készítette saját és a kabinettagok ruháit is. A szabászattal lehet, hogy Asperger-szindrómás énjét, valamint „a figyelemzavarra jellemző belsőleg feszítő érzéseket” kezelte. Az Asperger-szindrómás és a valóban figyelemzavaros személyek csillapíthatatlan feszültségérzésüket, nyugtalanságukat lábuk rázogatásával, rágózással, kézműves tevékenységgel, kötögetéssel, ízületeik ropogtatásával, és ujjaik mozgatásával igyekeznek csillapítani.

Abraham Lincoln
idegösszeroppanást kapott; 1860-ban történt elnökké választását megelőzően már nyolc szavazást elvesztett. Az Asperger-szindrómát nagyon gyakran depresszióként, ideges feszültségként, bipoláris zavarként, idegösszeomlásként diagnosztizálják. Lincoln hatalomért folytatott elszánt küzdelme a megtapadt gondolkodás bizonyítéka lehet, éppúgy, mint a rituális, értelmetlen ismétlése dolgoknak.

William Taft
beiktatásának napján beszorult a fürdőkádjába, s „inasainak úgy kellett őt felkutatniuk”. Az evészavar gyakran az Asperger és az autizmus velejárója. A gusztatorikus, olfaktorikus percepciókkal, bizonyos anyagokkal szembeni hiperérzékenység miatt a betegek rosszul esznek, visszautasítják az ételeket, alultápláltak, csupán egy-két megszokott ennivalót hajlandók elfogyasztani.

Vagy épp ellenkezőleg a túl alacsony ingerküszöb miatt nem lelik örömüket az étkezésben, nem érzik a telítettséget, ezért folyton esznek, könnyen elhíznak. „Sajnos még a szakértők és a családtagok is az autista gyerekek szüleit vádolják a gyerek piszmogó étkezési szokásai miatt. Előfordul, hogy a szülői igyekezetet figyelembe sem veszik, s csak annyit mondanak, hogy minden gyerek életében vannak finnyáskodó, az étellel szemben szeszélyes megnyilvánulások

Stanley Kubrick.
A híres rendező Stanley volt elég megszállott, és nem volt probléma az emberek közben filmfelvétel. Bár úgy hangzik rosszul, ő betegsége is vezetett a őrült figyelmet a részletekre és az esetleges híre, mint egy filmes.

Deng Eykroyd.
Kanadai színész azt mondta, hogy Asperger-szindróma, hogy segítsen neki a film „Szellemirtók”, mert megszállottja volt a kísértetek és a bűnüldöző szervek, amitől az ideális személy erre a szerepre. Azoknak, akik nem tudják, Asperger-szindróma is okozhat az a személy, hogy összpontosítson egy szűk körének érdekeit.

Robin Williams.
Kanadai színész azt mondta, hogy Asperger-szindróma, hogy segítsen neki a film „Szellemirtók”, mert megszállottja volt a kísértetek és a bűnüldöző szervek, amitől az ideális személy erre a szerepre. Azoknak, akik nem tudják, Asperger-szindróma is okozhat az a személy, hogy összpontosítson egy szűk körének érdekeit.

Abraham Lincoln.
Hála az ő szeretete rutin, egyes pszichológusok úgy vélik, hogy Lincoln volt az Asperger-kór. Természetesen ezek a tulajdonságok oda vezetett, hogy az a tény, hogy ő lett a legnagyobb elnök az amerikai történelemben.

Courtney.
Legendás rocker és özvegye Nirvana frontembere Kurt Cobain, Courtney diagnosztizáltak autizmus 9 évesen. Bár nem mer beszélni a pontos kifejezés, az énekes elismerte, hogy Asperger-szindróma vezetett egy bizonyos szintű befelé fordulás.

Warhol.
Mert az ő excentrikus személyiség és a szakmában azt javasolták, hogy Andy autizmus egy formája, valószínűleg Asperger-szindróma.

Wolfgang Amadeus Mozart.
Annak ellenére, hogy a nehéz szociális helyzetben volt csodagyerek, és megírta első zenei évesen 5 év. Ahogy ismét egy érdekes és egyedi gondolkodásmód emberek Asperger vezetett néhány legnagyobb vívmánya az emberiség.

Bill Gates.
Bár ez még nem erősítették meg, néhány megfigyelő szerint Bill Gates lehet, Asperger-szindróma. Ő előre-hátra hintázott, megvetése a ellentmondó nézetek mutatják, autizmus spektrum zavar. Tény, hogy ezek „amatőr” a megfigyelés vezetett sok hétköznapi emberek Asperger-szindróma, hogy őt, mint egy hős.

Daryl Hannah
amerikai színésznő karrierje kettétört az Asperger-diagnózis után. A színésznő nem szívesen vett részt talkshow-kon és premiereken, az Oscar-gálákon pedig fizikailag rosszul volt.

Tim Burtont
nem diagnosztizálták hivatalosan, de egy autizmusról szóló dokumentumfilm alapján ráismert a tünetekre, és úgy véli, érintett. Korai filmjét, az Ollókezű Edwardot is hasonló jellemű főhős ihlette.

Dan Aykroydot
már 12 évesen diagnosztizálták neurológiai betegséggel, Tourette-szindrómával. A ’80-as években Asperger-betegséget is megállapítottak nála, de kezeléssel karbantartja.

Susan Boyle, a brit tehetségkutató furcsa viselkedésű felfedezettje szintén Asperger-szindrómás. Sokan fogyatékosnak titulálták, valójában viszont csak autisztikus tünetei vannak.

Andy Warhol,
a vizuális popkultúra nagy ikonja szerette az ismétlődő és rutinszerű dolgokat, ami a képein is meglátszik. Ez belepasszol az autizmus és az Asperger-szindróma tünetegyüttesébe.

Courtney Love
, a legendás Kurt Cobain renitens özvegye képtelen volt beilleszkedni a társadalom által elvárt megszokott normákba. Életrajzírója szerint enyhe autizmust állapítottak meg nála a terapeuták.

Dan Harmon
amerikai író és producer, akinek nevéhez olyan sikeres animációs filmek fűződnek, mint a Kung Fu Panda, a Rém rom vagy A Simpson család, szintén enyhe autizmusban szenved.

Temple Grandint
hároméves korában diagnosztizálták autistaként. Az írás és a beszéd is nehezen ment neki. Ma a nagyüzemi állattartás úttörője Amerikában, pszichológiából és zoológiából doktorált.

Craig Nicholls
ismert ausztrál énekes és zeneszerző. Miután koncertjein botrányosan viselkedett, inzultálta a közönséget, agresszívan reagált mindenre, kiderült, hogy Asperger-szindrómája van.

Gary McKinnon
skót származású hacker ellen kiadatási eljárás is folyik. 97 amerikai katonai, NASA-, haditengerészeti, védelmi minisztériumi rendszert hekkelt meg. 2008-ban derült ki, hogy aspergeres.

Nicola Tesla
A híres mérnök híres volt a forradalmian új találmányairól, a fóbiáiról. Hirtelen humorváltozása is elárulta őt. Számos olyan utólagos vizsgálat készült, amely rögeszmés kényszeres betegséget diagnosztizált.

Steven Spielberg
A híres filmkészítőnek nehéz volt gyermekkorában kapcsolatba lépni barátaival. Spielberg inkább játékokkal töltötte az időt, és feltalálta a történeteket.

Bartók Béla, 1881-1945, zeneszerző: kétéves koráig nem beszélt, nem kedvelte a gyermekjátékokat, viszont négyévesen már 40 dalt tudott. Sosem volt kifejezetten barátságos, tanítványai nagy szigorát emlegetik. Idegenekkel olykor jóval kedvesebben bánt, mint a közeli hozzátartozóival.

Albert Einstein: az egyik legismertebb aspergeres. A relativitáselmélet megalkotója, fizikai Nobel-díjat kapott a fotoelektronikus hatás területén végzett munkájáért. A Nobel-díj-átadási ceremónián zokni nélkül jelent meg. Az autisták és Asperger szindrómások furcsa szokásaihoz sorolható, hogy bizonyos textíliákra rendkívül érzékenyek. Azt vallotta az emberi kapcsolatokról: „kifejezetten hiányzik belőlem a vágy a más emberi lényekkel vagy közösségekkel való közvetlen kapcsolatra. Igazi magányos utas vagyok, és soha nem tartoztam tiszta szívemből sem hazámhoz, sem otthonomhoz, sem barátaimhoz, vagy akár csak közvetlen családomhoz; s e kötelékek közt is, soha nem veszítettem el a távolság érzését és a magányosság iránti vágyamat.”

Abraham Lincoln: Az Amerikai Egyesül Államok 16. elnöke. Az amerikai polgárháború hőseként élete visszavonhatatlanul része lett világunk krónikájának. Napjainkban Lincoln neve fogalom Amerikában, arcképe díszíti az egycentes fémpénz és az ötdolláros bankjegy előoldalát, Washingtonban pedig hatalmas emlékmű emlékezteti életére és tetteire az embereket. Neve összefonódik a rabszolgaság elleni küzdelemmel, a polgárháborúval és az egységes Amerikai Egyesült Államok megteremtésével.

Carl Jung (1875-1961): Svájci pszichoanalitikus. Svájci pszichológus, pszichiáter, orvos, az analitikus pszichológiai iskola megalkotója. A modern lélektan analitikus irányzatának képviselője, a valláspszichológia egyik klasszikusa és a XX. század egyik kiváló lélekgyógyásza, gondolkodója volt. Megalapította a karakterkutatás modern irányzatát, kutatta a tudattalant.

Dan Aykroyd: Amerikai színész, producer, forgatókönyvíró, komikus. Harmincas évei elején diagnosztizálták. A szellemek és a bűnüldözés megszállottja volt. Miután találkozott a legnagyobb szellemvadásszal, megszületett a Ghostbusters című film.

Francia zeneszerző és zongorista. Kiemelkedően kreatív, innovatív és befolyásolta a 20. századi zene fejlődését. Az Asperger-szindróma több jegyét is észlelték nála, például perfekcionizmus, fokozott érzékenység, gyűlölet a konvenciók ellen.

George Bernard Shaw (1856-1950): Ír drámaíró. William Shakespeare után az ő műveit játsszák a leggyakrabban az angol nyelvű színházakban. Lévén ideges, félénk és érzékeny, nem tudott igazi hatást kelteni hallgatóiban; így közparkokban, előadótermekben, és utcasarkokon szónokolt, hogy hozzászokjon a nyilvánossághoz, míg döbbenetes módon egy pár év alatt az egyik legjobb szónok lett egész Angliában. Kevés szónok volt akkora hatással a közönségre, mint Shaw, aki egyik másodpercben megnevettetett mindenkit, aztán egyszerre, egy ugrással rávilágított a mondanivalója lényegére.

Isaac Newton: Angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus, alkimista, az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa. Keveset beszélt, úgy el tudott merülni a munkájában, hogy előfordult, hogy három napig dolgozott egyfolytában, észre sem véve a napszakok változását. Kevés barátjával közömbös és zsémbes volt.

Jane Austen: Angol regényíró nő. Az egyszerű emberek mindennapi életével foglalkozva először kölcsönzött sajátságosan modern jelleget a regény műfajának. Ő teremtette meg a társadalmi vígjátékot korának középosztálybeli Angliájában.

Mark Twain: A legnépszerűbb amerikai író, újságíró, humorista. Éles esze és szatírái elismerést váltottak ki a kritikusoktól. Az amerikai irodalom atyjának is nevezik.

Michelangelo: Az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a képzőművészet legnagyobb alakjának. Bár önmagát mindig szobrásznak tartotta, nemcsak a szobrászatban, hanem a festészetben, az építészetben és a lírában is maradandót és jelentőset alkotott. Művészete eltér kora, a reneszánsz virágkorának művészetétől: hiányzik belőle az a harmónia, derű, elegancia, amely Leonardo da Vinci vagy Raffaello műveit jellemzi. Különc, magányos, önmarcangoló személyisége, amely állandó harcban állt önmagával és a világgal, arra késztette, hogy keserűségét szobraiban, verseiben örökítse meg ma is borzongató erővel. Alakjai általában tragikus hősök, akik a művészhez hasonlóan korlátaik közül igyekeznek kitörni. Életének tragédiája, hogy monumentális tervei közül nagyon kevés valósult meg teljes egészében.

Vincent Van Gogh: holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja. 27 éves korában kezdett festeni, és haláláig, 37 éves koráig, kb. 900 festményt készített. Van Gogh nem ismert kompromisszumot és nem tudta magát alárendelni semminek. Az impresszionisták nem ismerték el és kinevették, de festészetében szinte minden eljövendő művészeti ág jeleit fel lehet fedezni. Azok közé a művészek közé tartozott, akiket csak haláluk után ismertek el.

Virginia Woolf:
Angol regényíró, esszéista, kritikus, feminista, a 20. század modern irodalom egyik legjelentősebb alakja.

Bill Gates:
Amerikai vállalkozó, a Microsoft megalapítója. A világ egyik legjelentősebb üzletembere. 78000 embert dolgoztat a világon, közel 105 országban.

Bob Dylan:
Grammy-díjas amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő. A popzene egyik meghatározó alakja.

John Nash:
Amerikai matematikus. Játékelméletéért 1944-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott. A világhírt leginkább az életét feldolgozó film – A csodálatos elme – hozta meg számára.

Pablo Picasso:
festő. Szenvedélyes szerelmei szintén festők voltak, ám nem ápolt velük valódi kapcsolatot, és emberi szinten hamar elvesztette érdeklődését. Ő nem tudta valóban átérezni „áldozatainak” fájdalmát, inkább egy érdekes kísérletnek tekintette.

Bonaparte Napoleon:
köztudottan félt a macskáktól, kedvelte a matematikusok és a fizikusok társaságát, humanista gondolkodásúakat nem tűrt meg maga körül. Szerinte a humanisták csak bajt okoznak. Inasainak feladatai közé tartozott, hogy betörjék az új csizmát számára. Valószínűleg nehézségei lehettek a beilleszkedéssel, a hozzá hasonló intellektuális és személyes adottságokkal rendelkezők társaságát részesítette előnyben. Feltehetően vissza-visszatérő, alaptalan félelmek gyötörték, hiperszenzitív volt bizonyos lábbelik viselésekor és az őt körülvevő személyeket illetően.

Diszlexia

Agatha Christie – (1890 – 1976) volt minden idők egyik legnépszerűbb regényírója. Eladott könyveinek száma, amely elérte a 4 milliárd kötetet vetekedett a Biblia eladott példányszámával. Agatha-t diszlexiája nem akadályozta meg abban, hogy kibontakoztathassa kreativitását és magával ragadó stílust teremtsen regényeiben. Műveiből számos további regényíró és filmes kapott inspirációt – jóval halála után is.

Alexander Graham Bell – (1847 – 1922) A telefon feltalálójának rendkívüli érzékenysége volt a fogyatékosságokra, édesanyja ugyanis folyamatosan elvesztette hallását, így a Bell azon igyekezett, hogy hogyan is tudna segíteni a technológia segítségével halláskárosodással élő embertársainak. Tanulását megnehezítette saját diszlexiája, de érdeklődése a természettudományok iránt folyamatosan nőtt. A jól ismert feltalálónak köszönhetjük a National Geographic Társaság megalapítását is.

Cher – (1946 – ) Chert táncos-énekes édesanyja egyedül nevelte igen szerény körülmények között. Igen fiatalon úgy döntött, hogy diszlexiája miatt sikertelen tanulmányait félbehagyva Los Angelesben színésznőnek áll, hogy végre azzal foglalkozzon, amit igazán szeret. Sonny Bono-val történő találkozásával kezdődött énekesi pályája.

Hans Christian Andersen – (1805 – 1875) A világ egyik leghíresebb meseírójának könyveit a világ szinte összes nyelvére lefordították. A Kis hableány, A borsószem hercegkisasszony és A császár új ruhája című mesék szerzője diszlexiás volt. Feltehetően Asperger-szindrómás is volt.

Leonardo Da Vinci – Leonardo di ser Piero da Vinci, (1452 – 1519) a reneszánsz toszkán polihisztora: természettudós, anatómus, matematikus, szobrász, festő, mérnök, botanikus, író és zenész. Saját korának géniusza a diszlexiás emberek egy gyakori tünetét produkálta, miszerint visszafelé írt. Leonardo ötleteivel megelőzte saját korát; megalkotta a helikopter, a tank, prototípusát és kidolgozta a lemeztechtonika kezdetleges elméletét is.

Tom Cruise – Thomas Cruise Mapother IV (1962 – ), amerikai filmszínész, a Top Gun és a Mission Impossible filmek sztárja. Diszlexiája miatt az édasapja rendszeresen bántalmazta és gyakorta várt iskolai kirekesztés áldozatává. A 12 osztályt 15 év alatt sikerült teljesítenie.
Walt Disney – Walter Elias Disney (1901 – 1966) a huszadik század filmművészetének és szórakoztató iparának egyik leginnovatívabb kulcsfigurája, rendező, producer, író és illusztrátor. Diszlexiája nem akadályozta meg abban, hogy egyszerre két iskolában is helytálljon: a középiskola mellett már képzőművészeti tanulmányokat is folytatott.

Whoopi Goldberg – (1955 – ) amerikai színésznő, televíziós személyiség és humorista- Gyermekként számos nehézséggel szembesült iskolai tanulmányai során, de csak felnőtt korában derült fény diszlexiájára.

Thomas Edison – Thomas Alva Edison (1847 – 1931) holland származású amerikai üzletember és feltaláló számos felfedezéssel gazdagította a modern világot: többek között a fonográf és a villanykörte felfedezésével. Igazi „problémás” gyermeknek számított, borzasztóan teljesített matematikából, nehézségei voltak a szavakkal és a beszéddel, nem figyelt oda, amikor kellett volna és a figyelme is csapongó volt, mindössze három hónapot járt iskolába. Egy gyermekkori fülgyulladás következtében a hallása is károsodott.

Ludwig Van Beethoven (1770-1827) – csodával határos módon hallása elvesztése után is tudott komponálni, legyőzve fogyatékosságát minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője volt.
1822-ben végleg visszavonult és már csak otthonában komponált. Tudjuk róla, hogy munka közben fogai közzé egy dobverőt szorított, aminek másik vége a zongora fedőlapjához ért. Ennek segítségével vált érzékelhetővé a számára nem hallható hangszer, mivel a koponyacsont rezgése képes bizonyos mértékű hallásérzetet biztosítani.
1827 márciusáig, haláláig már csak egyetlen alkalommal lépett fel nagyközönség előtt, a IX. szimfónia ősbemutatóján. A zeneirodalom legkiemelkedőbb alkotásai közé sorolható mű premierjét 1824 májusában, a Kartnertortheaterben rendezték meg. Az előadás hatalmas sikert aratott, amiből a már teljesen süket zeneszerző semmit sem vett észre. Beethoven a kottáiba merülve lapozgatott, amikor az egyik énekesnő a hangosan éljenző publikum felé fordította. A megfáradt mester csak ekkor hajolt meg hálás közönsége előtt.

Francisco Goya (1746-1828)– spanyol festő. Művészi pályafutása lassan indult, elsőként az 1780-as években vallásos képekkel aratott sikert, majd IV. Károly udvari festője lett. Művészetfelfogásában döntő szerepe volt betegségének, elmélyítette benne az emberi élet fájdalmának és szenvedésének tudatát, és ennek következtében fokozatosan komor és vészterhes témák felé fordult.

Anne Hegerty
(1958. július 14.)
Anne Hegerty az egyik üldöző az ITV The Chase “The Chase” néven, amelyet “The Governess” néven ismernek. Számos más kvízműsorban szerepelt, többek között a Mastermind, a Fifteen to One, a Today’s the Day, Are You a Egghead? és Brain of Britain. Egy interjúban Hegerty kijelentette, hogy Asperger -szindrómája van, amelyet 2005 -ben diagnosztizáltak a This Morning Tv Show őszinte interjújában. én ki innen.

Ladyhawke

(1979. július 13.)

Phillipa Margaret “Pip” Brown, ismertebb nevén Ladyhawke, új-zélandi énekes-dalszerző és multiinstrumentális. Brownnak Asperger -szindrómát diagnosztizáltak. Úgy véli, hogy gyermekkora nagy részét a zenében töltötte, legyen az rádióhallgatás, vagy anyja Beatles és Pretenders albumai, ennek a szindrómának tulajdonítható.

Guy Martin

(1981. november 4.)

Guy Martin brit teherautó-szerelő, közismertebb, mint motorversenyző és televíziós személyiség. Martin 1998 -ban kezdett versenyezni, 2004 -ben debütált a közúti pályákon a Man -sziget TT rendezvényein, ahol 17 dobogós helyezést ért el. Versenybalesetekben kétszer is eltört a háta. Miután megküzdött azzal, hogy megbirkózzon a médiamunkája által hozott hírnévvel, Martinnál Asperger -szindrómát diagnosztizáltak

Daryl Hannah

(1960. december 3.)

Daryl Hannahis amerikai filmszínésznő és környezetvédő. Bemutatkozott a képernyőn Brian De Palma, a Fury (1978) természetfeletti horrorfilmjében. Hannah Pris Stratton szerepéről ismert Ridley Scott Sci-fi futó (1982) tudományos fantasztikus thrillerében, Madison sellő Ron Howard Splash fantasy-romantikus komédiájában (1984)

Daryl Hannah elárulta, hogy gyermekkorában Aspergerst diagnosztizáltak nála, és a rendellenesség következtében „legyengítő félénkséggel” küszködött, és azt mondta, hogy eltitkolta autizmusát a filmgyártók elől, és nem volt hajlandó promóciós interjúkat készíteni, vagy beszélgetős műsorokban szerepelni. fölötte volt, de mert megijedtem

Young Young

(1986. július 5.)

Adam Young amerikai zenész, multiinstrumentalista, producer, dalszerző, énekes és a Bagolyváros alapítója . Adam megemlítette, hogy Asperger -szindrómában szenved, és gyakran hivatkozott arra, hogy mélyen félénk és társadalmilag befelé forduló

Heather Kuzmich

(1986. április 19 -én született)

Heather Kuzmich művészeti hallgató és amerikai divatmodell. Heather leginkább arról ismert, hogy az Amerika következő csúcsmodellje versenyzője, ahol ő volt a show negyedik második helyezettje. A bemutató során kiderült, hogy Kuzmich Asperger -szindrómás és ADHD -s a Spectrum Magazine című folyóirat, amely az autizmussal élő családoknak és egyéneknek szóló magazin.

Csak azt mutatja, hogy az Asperger -szindrómában szenvedőknek szépségük és agyuk is lehet…

Chris Packham

(1961. május 4 -én született)

angol természettudós, természetfotós, televíziós műsorvezető és író, legismertebb televíziós munkásságáról, többek között az 1980 -as évek végén, a Valóban vad show című gyermekeknek szóló természet -sorozatról. 2009 óta mutatja be a BBC Springwatch természetvédelmi sorozatát

Chris számos brit lapban beszélt aspergereiről és arról, hogyan kezeli az állapotot.

Susan Boyle
(1961. április 1 -én született)
skót énekesnő, aki akkor került a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor 2009. április 11 -én versenyzőként szerepelt a Britain’s Got Talent című televíziós műsorban, és énekelte az “I Dreamed a Dream” című dalot a Les Misérables -ből. Első albuma 2009 novemberében jelent meg, és az első számú bestseller-albumként debütált világszerte. 2012 -ben Boyle -nál Asperger -szindrómát diagnosztizáltak. 2013 decemberében a BBC interjújában nyilvánosságra hozta diagnózisát

Dan Aykroyd

( 1952. július 1.)

Oscar-díjra jelölt és Emmy-díjas kanadai-amerikai humorista, színész, forgatókönyvíró, zenész és ufológus. A Saturday Night Live eredeti szereplője volt , a Blues Brothers kezdeményezője (John Belushi -val), és hosszú karrierje volt filmszínészként és forgatókönyvíróként. Néhány jól ismert filmje a Szellemirtók, A kék testvérek, a Lányom és még sok más.

Aykroyd leírta magát (egy rádióinterjúban Terry Gross -szal), hogy enyhe Tourette -szindrómával rendelkezik, amelyet sikeresen kezeltek terápiával tizenéves korában, valamint enyhe Asperger -szindrómával. Az Asperger -szindróma diagnózisa nem létezett az 1960 -as években, amikor Aykroyd tizenéves volt. Nem világos, hogy Aykroyd orvosi forrásból kapta-e a TS vagy az AS diagnózisát, hogy komikus szerepében beszélt-e, vagy a diagnózisok saját készítésűek voltak. Hanginterjú volt, így a közönség nem láthatta Aykroyd arckifejezéseit, de a kérdező bizonytalanságot jelzett azzal kapcsolatban, hogy Aykroyd tréfál -e.

Craig Nicholls

(1977. augusztus 31.)

ausztrál énekes, dalszerző és gitáros, az alternatív rock csoport, a Vines. A Triple M rádió promóciós műsora során Patrick Matthews basszusgitáros lelépett a színpadról, miután Nicholls a közönségre rávágott, és követelte, hogy a tömeg ne beszéljen az előadás során. Nicholls így szólt a tömeghez: “Mi a francért nevetsz? Mindannyian egy csomó juh. El tudsz menni?” Nichollst még azzal vádolták, hogy megrúgott egy fotós, és vádat emeltek. Ennek eredményeképpen Patrick Matthews soha többé nem játszott a The Vines -szal (azóta csatlakozott az Ifjúsági Csoporthoz, és a Triple M betiltotta, hogy a The Vines -t korlátlan ideig játsszák a rádióállomásukon. Nichollst bátyja, Matt, valamint menedzsere és barátja, Andy Kelly kísérte 2004. november 19 -én, a Sydney -i Balmain helyi bíróságon. Kiderült, hogy Nicholls Asperger -szindrómás

Gary Numan

(1958. március 8.)

Gary Webb néven született, angol énekes, zeneszerző és zenész. Numan Asperger -szindrómában szenved, autista spektrumzavarban, amely korlátozott szociális és kommunikációs készségeket okoz. Egy 2001 -es interjúban ezt mondta: “Az udvarias beszélgetés soha nem volt az egyik erősségem. Nemrég jöttem rá, hogy az Asperger -szindróma enyhe formája van, ami alapvetően azt jelenti, hogy problémáim vannak az emberekkel való kapcsolatteremtésben. Nem tudtam megérteni, hogy az emberek miért hitték, hogy arrogáns vagyok, de most már mindennek van

Luke Jackson

(1988. augusztus 18.)

Luke Christopher Jackson olyan szerző, aki 13 éves korában vált híressé, amikor első kézből szerzett könyvet arról, milyen az Asperger-szindróma. A Freaks, Geeks és Asperger -szindróma címû könyv: A felhasználói útmutató a serdülõkorhoz érzést keltett, és nagymértékben növelte az általános tudatosságot.

Gary Mckinnon

(1966. február 10.)

egy skót hacker, akit kiadnak az Egyesült Államoknak azzal a váddal, hogy elkövette azt, amit az egyik amerikai ügyész állít, hogy “minden idők legnagyobb katonai számítógépes hackje”, McKinnonnal Asperger -szindrómát diagnosztizáltak. A diagnózist 2008 augusztusában állapította meg a Cambridge-i Egyetem professzora, Simon Baron-Cohen. A hackeléssel vádolt számítógépes hálózatok közé tartoznak a NASA, az amerikai hadsereg, az amerikai haditengerészet védelmi minisztériuma és az amerikai légierő tulajdonában lévő hálózatok. Ha kiadják az USA -nak és vádat emelnek ellene, McKinnon akár 70 év börtönbüntetésre is számíthat, és attól tart, hogy a Guantanamo -öbölbe küldhetik.

Patrick George “Paddy” Considine

(1973. szeptember 5.)

Paddy Considine angol színész, filmrendező, forgatókönyvíró, zenész. Olyan filmekben játszott, mint az Amerikában, a Halott ember cipője, A bagoly kiáltása, Don Don & Scor-zay-zeeHot Fuzz, valamint olyan televíziós filmekben, mint; Vöröslovagló trilógia: Mr. Whicher gyanúi és PU-239 2010-ben, 36 évesen, Considine-nál Asperger-szindrómát diagnosztizáltak, amely a kommunikációs és szociális készségekkel kapcsolatos nehézségekhez kapcsolódó autizmus spektrumzavar. A The Telegraph -nak adott őszinte interjújában elárulta, hogy “legyengítő elhatárolódási érzéstől szenvedett; mind a körülötte élő emberektől, mind a környezetétől, és hogy gyakorlati szinten túl sok zajjal, erős fényekkel, sőt tapétával és A szövetek problémákat okoztak. ” A diagnózis kapcsán Considine elárulta, hogy Asperger -kór felfedezése megkönnyebbülés volt

Tim Burton

(1958. augusztus 25.)

Timothy Walter Burton amerikai filmrendező, producer, művész, író és animátor. Sötét, gótikus és különc horror- és fantasyfilmjeiről ismert, mint például a Beetlejuice (1988), Edward Scissorhands (1990), Sweeney Todd: A Fleet Street démoni borbélya (2007), Dark Shadows (2012), Batman szuperhős filmek. (1989.

volt hosszú távú élettársa, Helena Bonham Carter szerint. A „Charlie és a csokoládé” rendezője az Asperger -szindróma – az autizmus egy formája – néhány tünetével rendelkezik, mivel nagyon intelligens, de hiányzik a szociális készségei szerint a színésznő,

Possibile aspergeres

Woody Allen
(1935. december 1.)
háromszor Oscar-díjas amerikai filmrendező, író, színész, jazz-zenész, humorista és dramaturg. Nagy munkássága és agyi filmes stílusa, amely szatírát, szellemességet és humort kever, a modern kor egyik legelismertebb és legtermékenyebb filmesévé tette. Woody a következőket mondta egy interjúban: jóindulatúbb idegbeteg vagyok . Úgy értem, sok neurotikus szokásom van ” – mondta a furcsa amerikai rendező és színész a Reuters Televíziónak. Nem szeretek bemenni a liftekbe, nem járok át alagutakon, szeretem, ha a zuhany alatt lefolyó sarokban és nem középen “

James Maury “Jim” Henson
(1936. szeptember 24. – 1990. május 16.)
volt az amerikai televíziós történelem legismertebb bábjátéka. Ő volt a The Muppets megalkotója, és a Sesame Street és a The Muppet Show című televíziós sorozatok, valamint az olyan filmek, mint a The Muppet Movie (1979) és a The Dark Crystal című televíziós sorozatok vezető alkotóeleme.(1982). Emellett volt Oscar-díjra jelölt filmrendező, Emmy-díjas televíziós producer, valamint a The Jim Henson Company, a Jim Henson Foundation és a Jim Henson Creature Shop alapítója. Henson széles körben elismert a hit, a barátság, a varázslat és a szeretet folyamatos látásmódjáról, amely szinte minden munkáját átitatta

Michael Edward Palin, CBE
(született 1943. május 5 -én)
angol humorista, színész, író és televíziós műsorvezető, legismertebb a Monty Python című vígjátékcsoport egyik tagja és úti dokumentumfilmjeiről. Palin anyagának nagy részét Terry Jones -nal írta. A Monty Python előtt más műsorokon is dolgoztak, mint például a Ken Dodd Show , The Frost Report és a Do not Adjust Your Set . Palin néhány leghíresebb Python -vázlatban szerepelt, köztük a “The Dead Parrot”, “The Fumberjack Song”, “The Spanish Inquisition” és “Spam”. Palin folytatta a munkát Jones-szal, közösen írták a Ripping Yarns-t. Több filmben is szerepelt Python Terry Gilliam rendezésében, és figyelemre méltó szerepeket mutatott be más filmekben, például az A Fish Called Wanda című filmben, amelyért elnyerte a BAFTA -díjat a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában

William Henry Gates III KBE
(született 1955. október 28 -án)
amerikai vállalkozó és a Microsoft elnöke , a világ vezető szoftvere, szolgáltatása és megoldása, amely segíti az embereket és a vállalkozásokat teljes potenciáljuk megvalósításában. A Microsoft bevétele 51,12 milliárd USD volt a 2007 júniusában végződő pénzügyi évben, és több mint 78 000 embert foglalkoztat 105 országban és régióban.

Sir Alfred Joseph Hitchcock KBE
(1899. augusztus 13. – 1980. április 29.)
ikonikus és nagy hatású rendező és producer volt, aki úttörő szerepet játszott a feszültség és a thriller műfajokban. Szülőhazájában, Nagy -Britanniában folytatott jelentős filmes karrierje után Hollywoodba költözött, és 1956 -ban amerikai állampolgár lett, bár brit alany maradt. Végül több mint ötven játékfilmet rendezett hat évtizedes karrierje során, a némafilm -korszaktól a talkie -k feltalálásán át a színkorszakig.

Sir Isaac Newton FRS
(1643. január 4. – 1727. március 31.)
angol fizikus, matematikus, csillagász, teológus, természetfilozófus és alkimista volt, aki a tudománytörténet legnagyobb alkotása volt, leírta az univerzális gravitációt és a három mozgástörvényt, megalapozva a tudományos nézeteket uraló klasszikus mechanikát a fizikai világegyetemben a következő három évszázadban, és ez a modern mérnöki tevékenység alapja. Megmutatta, hogy a Földön lévő tárgyak és az égitestek mozgását ugyanazok a természeti törvények szabályozzák, bemutatva a Kepler -féle bolygómozgás törvényei és a gravitáció elmélete közötti összhangját.

Jane Austen
(1775. december 16. – 1817. július 18.)
brit regényíró volt, akinek a realizmusa, a harapós társadalmi kommentárok, valamint a közvetett szólásszabadság, a burleszk és az irónia mesteri használata a brit irodalom egyik legolvasottabb és legkedveltebb írójaként nyerte el a helyét

Albert Einstein
(1879. március 14. – 1955. április 18.)
német származású elméleti fizikus volt. Leginkább a relativitáselméletéről és különösen a tömeg-energia egyenértékűségéről ismert, E = mc 2 . Einstein kapta az 1921 -es fizikai Nobel -díjat “az elméleti fizika szolgálatáért, és különösen a fotoelektromos hatás törvényének felfedezéséért.

Hans Christian Andersen vagy egyszerűen HC Andersen
(1805. április 2. – 1875. augusztus 4.)
dán író és költő volt, legismertebb meséiről. Legismertebb történetei között szerepel a “Hókirálynő”, “A kis hableány”, “A császár új ruhája” és a “Csúnya kiskacsa”. Andersen élete során a királyi uralom fogságába esett, és elismerték, hogy örömet okozott a gyermekeknek Európa -szerte. Meséit jóval több mint száz nyelvre fordították le, és továbbra is “milliónyi példányban szerte a világon” jelennek meg.

Henry Cavendish
(1731. október 10. – 1810. február 24.)
brit tudós volt, aki felfedezte a hidrogént vagy az úgynevezett “gyúlékony levegőt”. Az 1766 -os “On Factitious Airs” című dokumentumban leírta az éghető levegő sűrűségét, amely az égés során vizet képezett. Antoine Lavoisier később reprodukálta Cavendish kísérletét, és megadta az elem nevét. Cavendish a Föld sűrűségének méréséről és az elektromosság korai kutatásáról is ismert.

Charles Robert Darwin
(1809. február 12. – 1882. április 19.)
angol természettudós volt Miután a tudósok körében kiemelkedő lett a terepmunkája és a geológia iránti kutatások miatt, tudományos bizonyítékokat javasolt és szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az élet minden faja az idők folyamán egy vagy néhány közös ősből fejlődött ki a természetes kiválasztódás folyamata során. eseményt a tudományos közösség és a nagyközönség még életében elfogadta, míg a természetes kiválasztódás elméletét széles körben úgy tekintették, mint az evolúció folyamatának elsődleges magyarázatát az 1930 -as években, és most ez képezi a modern evolúciós elmélet alapját. Módosított formában,

Satoshi Tajiri

1965. augusztus 28 -án született)
      japán elektronikus játéktervező és a Pocket Monsters , ismertebb nevén Pokémon megalkotója . Tajiri a Nintendóhoz ment dolgozni, és a következő hat évet a Pokémonon dolgozta. Barátságba került Shigeru Miyamoto -val, a Mario , a The Legend of Zelda , a Pikmin és a Donkey Kong megalkotójával , aki szintén Tajiri mentora lett. Tajiri és Miyamoto tisztelegéseként Ash Ketchum (a játékokban a “Red” anime párja) Satoshiés Gary Oak (az angol játékokban a “Blue” anime megfelelője, az eredeti japán változatban a “Green”) Shigeru névre hallgat a Pokémon japán változatában. Legutóbb Tajiri (a Nintendo elnökével, Satoru Iwatával együtt) ügyvezető producerként dolgozott a Game Boy Advance ScrewBreaker játékon, amelyet Japánon kívül adtak ki Drill Dozer néven .
      Satoshi Tajirit állítólag Asperger -szindrómában diagnosztizálták az Independent.co.uk szerint, de a Game freak inc sajtóügyeletese felvette velem a kapcsolatot, mondván, hogy ez az információ nem helytálló.

Charles Monroe Schulz
(1922. november 26. – 2000. február 12.)
századi amerikai karikaturista volt, világszerte legismertebb Peanuts képregényéről . Schulz rajzait először Robert Ripley publikálta Ripley Believe it or Not! . Első rendszeres karikatúráit, a Li’l Folks című filmet 1947 és 1950 között adta ki a St. Paul Pioneer Press ; először a Charlie Brown nevet használtaegy ottani karakterre, bár a nevet négy gegben alkalmazta három különböző fiúra és egy homokba temetve. A sorozatnak volt egy kutyája is, amely nagyon hasonlított Snoopy -ra. 1948 -ban Schulz karikatúrát adott el a Saturday Evening Postnak ; Schulz tizenhét egypaneles karikatúrája közül az első, amelyet ott közölnek. 1948 -ban Schulz megpróbálta elérni, hogy a Li’l Folks szindikált legyen a Newspaper Enterprise Association -en keresztül. Schulz független vállalkozó lett volna a szindikátus számára, a 1940 -es években hallatlanul, de az üzlet meghiúsult. Li’l Folks 1950 januárjában ejtették

Thomas Jefferson
(1743. április 13. – 1826. július 4.)
Politikai filozófusként Jefferson a felvilágosodás embere volt, és sok szellemi vezetőt ismert Nagy -Britanniában és Franciaországban. A köztársasági erények példaképe, a bizalmatlan városok és a finanszírozók, valamint az államok jogainak és a szigorúan korlátozott szövetségi kormánynak az idealistája volt. Jefferson támogatta az egyház és az állam szétválasztását, és ő volt a Virginia Vallásszabadság Statútum (1779, 1786) szerzője. Ő volt a jeffersoni demokrácia névadója, valamint a Demokrata-Republikánus Párt társalapítója és vezetője, amely negyed évszázada uralta az amerikai politikát.

Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni
(1475. március 6. – 1564. február 18.)
közismert nevén Michelangelo , olasz reneszánsz festő, szobrász, építész, költő és mérnök volt. Annak ellenére, hogy a művészeteken túl kevés támadást hajtott végre, sokrétűsége az általa felvett tudományágakban olyan magas szintű volt, hogy gyakran vetélytársnak tartják az archetipikus reneszánsz ember címért, riválisával és társával, olasz Leonardo da Vinci -vel együtt.

Wolfgang Mozart
(1756. január 27. – 1791. december 5.)
a klasszikus korszak termékeny és befolyásos zeneszerzője volt. Több mint 600 szerzeménye a szimfonikus, a koncertzene, a kamara, a zongora, az opera és a kórus zene csúcspontjaként elismert műveket tartalmaz. Mozart a klasszikus zeneszerzők között a legnépszerűbbek közé tartozik, és számos műve a standard koncertrepertoár része.
A kitalált művek szerzői Mozart életét lenyűgöző nyersanyagforrásnak találták. Különösen népszerű eset a feltételezett rivalizálás Mozart és Antonio Salieri között, különösen az, hogy ez utóbbitól kapott méreg okozta Mozart halálát; erről szól Aleksandr Puskin Mozart és Salieri című darabja és Nicolai Rimsky-Korsakov Mozart és Salieri című operája . Az ötlet egyáltalán nem támogatja a modern tudósokat. A modern közönséget megragadta Mozart életének beszámolója, amelyet Peter Shaffer Amadeus című darabja adott, valamint a darab alapján készült film. Úgy tűnik, Shaffert különösen az a kontraszt vette át, amely Mozart vulgáris élvezete (fentebb már említettük) és zenéje magasztos jellege között van. Shaffer művének jelenete, amelyben Mozart zenét diktál Salierinek a halálágyán, teljes mértékben a szerző fantáziája; arra a kérdésre, hogy Mozart egyáltalán diktált -e a halálágyán, lásd

George Orwell
(1903. június 25. – 1950. január 21.)
George Orwell, aki angol író és újságíró volt, aki jól ismert, mint regényíró, kritikus és a politika és a kultúra kommentátora, a huszadik század egyik legkedveltebb angol nyelvű esszéírója, és két totalitárius kritikájú regényéről is híres. tábornok ( Tizenkilencvennyolcznégy ), és különösen a sztálinizmus ( Állatfarm ), amelyet élete vége felé írt és publikált

Ludwig van Beethoven
(1770. december 16. – 1827. március 26.)
német zeneszerző és virtuóz zongoraművész volt. A nyugati klasszikus zene klasszikus és romantikus korszaka közötti átmeneti időszak meghatározó személyisége volt, és minden idők egyik legelismertebb és legbefolyásosabb zeneszerzője.

Thomas Edison
(1847. február 11. – 1931. október 18.)
amerikai feltaláló és üzletember volt, aki számos olyan eszközt fejlesztett ki, amelyek nagymértékben befolyásolták az életet szerte a világon, beleértve a fonográfot és a hosszú élettartamú izzót. ő volt az egyik első feltaláló, aki a találmány szerinti eljárásban alkalmazta a tömegtermelés elveit, ezért gyakran az első ipari kutatólaboratórium létrehozásának tulajdonítják.

Michael Jackson
(1958. augusztus 29. – 2009. június 25.)
A popkirály néven ismert amerikai zenész és minden idők egyik legnagyobb kereskedelmi sikerű és legbefolyásosabb szórakoztatója. Egyedi hozzájárulása a zenéhez és a tánchoz, valamint a nagy nyilvánosságot kapott személyes élet, több mint négy évtizeden keresztül a populáris kultúra kiemelkedő alakjává tette.
Michael Jackson minden bizonnyal Asperger -szindróma (AS) jeleit mutatja. Szokatlan viselkedését gyakran felnevelték, de testvérei viszonylag normálisak, hasonló nevelésűek, ezért nem érzem, hogy ez az oka. Michaelt gyakran félénknek tartják, és nehezen tud viszonyulni sok emberhez. Barátai néhány ember, akikkel közös érdekei vannak, különösen a gyermeksztár háttere. Legtöbbször úgy tűnik, hogy képes a gyerekekkel kapcsolatba lépni, de talán tükrözi azt a társadalmi éretlenséget, amely Asperger esetében megfigyelhető. Az érettségi szinttől függetlenül úgy tűnik, hogy az Asperger -kóros emberek jobban érzik magukat az idősebbekkel vagy fiatalabbakkal, mint társaik. Ezt soha nem erősítették meg, de sok forrás úgy véli, hogy lehetséges, hogy Asperger -szindrómában szenved.

Mark Twain
(1835. november 30. – 1910. április 21.)
Született Samuel Langhorne Clemens Mark Mark Twain néven ismert amerikai író és humorista. Twain leginkább a Huckleberry Finn kalandjai című regényeiről híres, amelyeket azóta Nagy Amerikai regénynek és Tom Sawyer kalandjainak neveznek. Széles körben idézik. Élete során Twain az elnökök, művészek, iparosok és az európai királyok barátja lett.
Twain hatalmas nyilvános népszerűségnek örvendett. Éles esze és éles szatírája elismerést szerzett mind a kritikusok, mind a társak részéről. William Faulkner Twain -t az “amerikai irodalom atyjának” nevezte

Henry Ford
(1863. július 30. – 1947. április 7.)
volt a Ford Motor Company amerikai alapítója és a tömeggyártásban használt modern szerelvénysorok atyja. A modell T bevezetése forradalmasította a szállítást és az amerikai ipart. Termékeny feltaláló volt, és 161 amerikai szabadalmat kapott. A Ford Motor Company tulajdonosaként a világ egyik leggazdagabb és legismertebb embere lett

De mi az Asperger szindróma? Ez egy fejlődési rendellenesség, amelyet a társadalmi interakció és a nem verbális kommunikáció jelentős nehézségei jellemeznek, a viselkedési minták és a korlátozott és ismétlődő érdekek mellett.
Szükséges tisztázni, hogy vannak különböző szintek is. Néhány ember egyértelműbb tüneteket mutat, míg másokat alig észlelnek, mert sokkal kevésbé agresszív módon jelentkezik.

A pszichológusok, az orvosok, a pedagógusok, a szülők még napjainkban is meglehetősen tapasztalatlanok, tájékozatlanok főként a lányok esetében megfigyelhető autisztikus zavart és az Asperger-szindrómát illetően, ezért sajnos a vizsgált személyt gyakran félrediagnosztizálják. Amint azt a betegségben szenvedő hírességek élete is mutatja, az Asperger-szindróma valószínűleg az emberi faj evolúciójának egyik, valami oknál fogva jelentős és értékes állomása lehet. Számos vezető politikus, uralkodó szenvedett ebben a betegségben.

Nagy Sándornak
birtoklási kényszere volt. Az autisták nagy százalékánál megfigyelhető a tárgyak gyűjtése, a hozzájuk való görcsös ragaszkodás.

Kleopátra
és más egyiptomi uralkodók álszakállt viseltek. Az emberi agyban a neuronok felelősek az érzékelés, a gondolatok, az érzelmek átviteléért, továbbításáért. Kutatások az érés folyamata során a hormonok nőkre gyakorolt „erőteljes neurológiai hatásáról” számoltak be.

A nők az empátiát illetően fejlettebbek, míg a férfiak hagyományosan a szervező képességekben jobbak. Ha egy autista nő jobb szervező készséggel van megáldva, s kapcsolataiban kevésbé enged teret női jelleme erősségeinek (pl. az erős baráti köteléknek, a gondozás késztetésének, a konfliktushelyzetek megelőzésének és elsimításának stb.), s helyette férfiakra jellemző módon kezd viselkedni (feladatorientált, agresszív magatartásformákat részesít előnyben), kiközösített, irigyelt, szociálisan izolált személlyé válhat. Ez az érzelmi „elférfiasodás” kapcsolati konfliktusokat, az intim viszonyok hiányát, nemi szerepzavart, identitászavart eredményezhet.

IV. Lajos,
a franciák kegyeltjéről nagy kedvencéről köztudott volt, hogy az átlagosnál kétszer nagyobb gyomra volt, s hogy évente csupán egyszer fürdött. Az Aspergeresek számára a higiénés szabályok betartása, a megfelelő ruházkodás komoly nehézséget okozhat. Főként igaz ez a kiugróan magas IQ-val rendelkező és a szagingerekre hiperérzékenyen reagáló személyek számára. A szappan és a parfüm illata számukra elviselhetetlen.

Nagy Péter
állítólag meggyilkolta felesége szeretőjét, s arra „kényszerítette az asszonyt, hogy szeretője fejét alkoholban tartósítva hálószobájában őrizze”. A kiszámíthatatlan, irracionális hangulatok, érzelmi kitörések, hisztériás rohamok nem ritkák a vizsgált személyek között.

Nagy Katalin
cárnő számára az jelentette a pihenést, ha csiklandozták. A gyengéd, vagy finom érintés az Aspergeresek számára fejletlen érzékeik miatt alig élvezhető.

II. Vilmos német
császár elsorvadt karját gyakran egy kardon pihentetve vagy egy kesztyűt tartva próbálta elrejteni mások szeme elöl. Az Asperger-szindrómások gyengéiket mesterien tudják leplezni.

Még a királyoknál is megfigyelhető azonban az Aspergeresekre fokozottan jellemző tulajdonság, hogy a kudarcélményt nehezen kezelik, az a szindrómát árnyékként kíséri, ezért a nehéz időszakokban fokozott támogatásra volt szükségük.

Becslések szerint az Asperger-szindrómások 30-50%-a nincs diagnosztizálva.

A diagnózist megnehezíti, hogy nincs általánosan elfogadott diagnosztikai kritériumrendszere. Ez azért is lehet, mert az enyhébb megnyilvánulását nem olyan egyszerű felismerni, az adott illető talán csak furcsának vagy érzéketlennek tűnhet, vagy ha volt is vizsgálva, félrediagnosztizálták. Az interneten már egyébként több Asperger teszt is elérhető, ahol tesztelhetjük magunkat, de lássuk is kicsit részletesebben, miről is van szó.

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrumzavarok közé tartozik. Általános jellemzője lehet az átlagos vagy magas intelligenciaszint, kommunikációs, önkifejezési problémák, a szemkontaktus kerülése, görcsös ragaszkodás a szabályokhoz, depresszió, feszültség, aprólékos beszéd, stb. Az aspergeresekről elmondható, hogy nem tudják értelmezni a testbeszédet, gesztusokat vagy az arcmimikát sem, ezek pedig a kommunikáció alappillérei. Gondoljunk csak bele, milyen lenne, ha nem tudnánk megállapítani, valaki mikor ironizál, testbeszéde alapján mikor dühös, feszült vagy boldog, stb. Nekik nincsen vágyuk arra sem, hogy társas kapcsolatokban részt vegyenek, érzelmileg kötődjenek.

Az autistákhoz hasonlóan ők is hajlamosak belefeledkezni egy-egy területbe és szakértővé kiképezni magukat, viszont a különbség pl. egy autista és egy aspergeres között az, hogy náluk nem jelentkezik a megkésett beszédfejlődés problémája, nincs jele kognitív fejlődési késedelemnek, koruknak megfelelően viselkednek. Persze, a nyelvhasználatuk gyakran eltér a megszokottól, s ahogy a testbeszéd esetében is, nem tudják értelmezni a különböző árnyalatokat, és gyakran mindent szó szerint értenek. Nincs mögöttes jelentés, metafora, ezek megérzése számukra nehézséget okoz.

De hogy mi a szakirodalom szerinti az aspergereseket illetően leginkább érintett, sérült terület? Az empátia. Azaz az együttérzés, átérzés, beleélés, vagy mondhatnám akár a kapcsolatteremtésre való igény és képesség hiányát, a barátkozás nehézségeit. Bár nem zárkóznak el az emberi kapcsolatoktól, párbeszéd esetén észrevehető, hogy ragaszkodnak egy konkrét, az őket érdeklő témakörhöz és attól nehezen vonatkoztatnak el.

Viszont, kérdés, hogy ha az Asperger-szindrómának vannak enyhe változatai, amik nehezen felismerhetők, illetve azért a többség egyáltalán nem végez el csak úgy egy erre vonatkozó tesztet még az interneten sem: vajon az emberiség hány százalékát sújtja ez a betegség? Mert például azoknál a gyerekeknél, ahol konkrétan megállapítható, hogy aspergeresek, általában a szülőknél is kimutatható annak enyhe változata. Talán többet kéne ezzel a betegséggel foglalkoznunk? Vajon van ráció abban, hogy az emberiség emocionálisan nem hanyatlik, hanem az Asperger lappang többségünkben? Talán embertársaink egy részétől hiába is várunk együttérzést?

Mi az Asperger-szindróma?
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum zavarának része, amelyet az autizmus altípusának tekintnek. Hans Aspergernek nevezték el, aki 1944-ben autista pszichopatianak nevezte el. Ausztriában gyermekorvos volt, aki nemcsak a szindrómát tanulmányozta, hanem úgy vélik, hogy ugyanabban a rendellenességben szenvedett. Magányos gyermek volt, akinek nehéz volt barátokat keresnie, és gyakran utalt magára a harmadik személyben.
Az Asperger-szindrómával rendelkezőket az autizmus spektrumának legjobban működő végén tartják, és a rendellenesség enyhe és súlyos, de kevésbé súlyos, mint az autizmus. Vannak, akiknek nehézségeik vannak a társadalmi helyzetekben, csekély érdeklődési körük van, és ellenállnak az új dolgok tanulásának. Előfordulhat, hogy ismétlődő viselkedésproblémái vannak a késleltetett motoros fejlődésnek, amely összehangolódást és ügyetlenséget okozhat. Az autizmussal élőkkel összehasonlítva azonban az Asperger-szindrómás gyermekeknek nincs késése a kognitív vagy nyelvi fejlődésben. Az Asperger-szindróma leggyakoribb tünetei a következők:

Félénk vagy ügyetlenség
Beszélj magaddal
Bizonyos témák rögzített vagy megszállottja
Szemkontaktus hiánya
Nem értem az érzelmeket vagy más társadalmi konstrukciókat, például szarkazmust vagy vicceket
Beszélj magadról a harmadik személyben
Nem verbális kommunikáció, például arckifejezések vagy gesztusok hiánya
Az átlag feletti verbális készségek
Ismétlődő vagy robotbeszéd
Képtelenség az érzelmek megjelenítésére
A szociális készségek hiánya
Nem hajlandó új dolgokat megtanulni
Ragaszkodás a szigorú ütemtervhez
Mindenkinek listákat készít, és ragaszkodik hozzájuk
Túlérzékenység a kellemetlen szagokat, a hangos zajokat és az erős fényeket illetően
Az empátia hiánya

Az Asperger-szindrómában szenvedő gyermeknek pontosan tudnia kell, hogy mi történik, mikor fog történni, és hogy fog történni, vagy hogy mennyire lesznek megrémülve. Szigorúan érzékelik a rutinot és nem szeretik, hogy az ütemtervben bármi megváltozzon. Nagyon valószínű, hogy érzelmi meghibásodás vagy szorongásos rohamaik vannak, ha változnak az ütemterv.

Miben különbözik az Asperger-szindróma az autizmustól?
Az autizmus és az Asperger-szindróma egyaránt agyi fejlődési rendellenességek egyik kifejezése. Ezeket a kommunikációs nehézségek (mind verbális, mind nonverbális), társadalmi interakciók és ismétlődő viselkedés jellemzik. Az Asperger-szindrómás betegek általában kevésbé súlyos tünetekkel rendelkeznek, és általában nincsenek problémájuk a nyelvükkel. Valójában azok, akik Asperger-szindrómában szenvednek, általában meghaladják az átlagon felüli nyelvtudást. Az Asperger-szindrómás betegek az IQ-tesztnél a normálnál magasabb pontszámot mutatnak, míg az autizmussal rendelkezők általában a normálnál alacsonyabb pontszámot kapnak.

Az autizmussal élők nem mutatnak érdeklődést mások iránt, ám az Asperger-szindrómás betegek egyértelmű érdeklődést mutatnak a másokkal való beilleszkedés és barátság iránt, ám nincs megfelelő képességük a megfelelő elvégzéshez. A fő különbség az, hogy Asperger-szindrómás betegek esetében nincs beszéd késés, mint az autizmusban szenvedőknél. Általában jó szótár és nyelvtudásuk van, de beszédmintáik vagy inflexióik szokatlanok lehetnek. Az autizmussal küzdő emberek nem képesek fejleszteni a normál nyelvet vagy a kommunikációs hangot. A kognitív késleltetés az autizmussal rendelkezők esetében nyilvánvaló, az Asperger-szindrómában nem. A végső különbség a rendellenesség észlelésének életkora. Az autizmussal rendelkezőket általában fiatalabb, körülbelül két éves korukban fedezik fel. Mivel az Asperger-szindrómás betegeket valószínűleg nem diagnosztizálják az iskola megkezdéséig, és nehézségekbe ütköznek a szocializációval.

Autista rendellenesség – Az autista rendellenességben szenvedők nyelvi késéssel, kihívásokkal szembesülnek a kommunikáció és a társadalmi interakciók során, szokatlan viselkedés, ismétlődő cselekedetek, szemkontaktus hiánya, képtelenség ellenállni a változásoknak.
Asperger-szindróma – Az Asperger-szindrómában szenvedőknek a fenti rendellenességek enyhébb tünetei vannak. Még mindig nem képesek társadalmi kapcsolatokat létesíteni, ám az átlagnál magasabb nyelvtudással és IQ-szinttel rendelkeznek.Ki szerezheti Asperger-szindrómát?
Bárki megszerezheti Asperger-szindrómát. A rendellenesség azonban ötször gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél. A Betegségkezelő Központok (CDC) becslése szerint 68 gyermek közül 1-nek van az autizmus spektrum rendellenesség egyik formája, például Asperger-szindróma. Az Egyesült Államokban minden 48 fiúból és 252 lány közül egynek valamilyen formája van az autizmus spektrumzavarban.

Asperger-szindrómával rendelkező híres emberek
Sok híres ember van, a filmsztároktól a szerzőkig és az elnökökig, akik Asperger-szindrómában szenvedtek vagy gyanítottak. Néhány ezek közül:

Abraham Lincoln – amerikai elnök
Albert Einstein – fizikus
Alexander Graham Bell – a telefon feltalálója
Alfred Hitchcock – filmrendező, szerző
Benjamin Franklin – amerikai elnök
Bobby Fischer – a híres sakk világbajnok
Charles Schulz – Charlie Brown alkotója
Dan Aykroyd – színész és komikus
Daryl Hannah – színésznő
Emily Dickinson – amerikai költő
Gary Numan – brit dalszerző és énekes
George Washington – amerikai elnök
Hans Asperger – gyermekorvos és személy, akit az állapot neveztek el
Heather Kuzmich – versenyző az America’s Next Top Model versenyzőjében
Henry Ford – a Ford gyártója
Howard Hughes – milliárdos
Isaac Newton – angol matematikus és fizikus
James Durbin – az American Idol döntős
Jane Austen – angol szerző, a Pride and Prejudice szerzője
Jerry Newport – matematikai szakember és szerző
Jim Henson – a Muppets alkotója
John Denver – zenész
Judy Singer – ausztrál fogyatékossággal élő aktivista
Liane Holliday Wiley – szerző, professzor, ügyvéd
Ludwig van Beethoven – zeneszerző
Marilyn Monroe – színésznő
Mark Twain – szerző
Michelangelo – művész
Paddy Considine – színész
Satoshi Tajiri – a Pokemon tervezője és alkotója
Thomas Edison – feltaláló
Thomas Jefferson – amerikai elnök
Tim Ellis – ausztrál író és varázsló

Mi okozza Asperger-szindrómát?
Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, mert sajnos még mindig van sok mindent, amit nem tudunk a rendellenességről. Egyszerre a válasz: “nincs nyomunk”, de most van néhány válasz. A közelmúltban a kutatók felfedezték, hogy az autizmus spektrum rendellenességben szenvedők között vannak olyan génváltozások, amelyek mutálják a géneket. Több mint 100 gént találtak, amelyekről ismert, hogy autizmust okoznak. Valójában az emberek kb. 15% -ában genetikai ok található meg. A többi 85% azonban még mindig rejtély. A szakértők szerint a környezeti tényezők és a komplex genetikai kockázatok változó kombinációját vonja maga után. Ezek a kockázatok és tényezők befolyásolják az agy korai fejlődését, és hajlamosak az autizmus spektrum zavarára. Ezek közé a kockázatok közé tartozik:

Haladó szülői életkor a csecsemő fogant
Betegségek terhesség alatt
koraérettség
Alacsony születési súly
Nehéz szülés
Oxigén nélkülözés
Toxinoknak való kitettség terhesség alatt
Nem szed prenatális vitaminokat
A prenatális ellátás hiánya
Néhány olyan dolog, amelyek NEM okoznak autizmus spektrumzavart vagy Asperger-szindrómát:

Rossz nevelés
immunizálások
Az anyai kötés hiánya
Szigorú nevelés
megfélemlítés

Mit lehet tenni

Az Asperger-szindrómás betegeknek általában nehézségeik vannak a társadalmi beilleszkedéssel és a barátokkal. Kisgyermekekként eltérő módon viselkedhetnek, mint más gyermekek, és bizarr módon viselkednek, amikor megpróbálnak barátkozni. Például egy gyerek úgy gondolja, hogy egy másik gyermek megragadása, és arra késztetése, hogy játsszon azt, amit szeretnének játszani, a megfelelő módja annak, hogy barátokba kerüljenek. Sok szülő fedezi fel, hogy gyermeke Asperger-szindrómával rendelkezik az iskola első néhány évében, mivel gyermeke bajba kerül a nem megfelelő viselkedés miatt. Fontos, hogy azonnal diagnosztizálja gyermekét, ha úgy gondolja, hogy Asperger-szindrómában szenved, hogy az iskola megértse és lépéseket tegyen a társadalmi nehézségek leküzdésére. Egyes iskolák inkább Asperger-szindrómás gyermekeket speciális osztályokba vagy iskolákba helyezik az autizmus spektrumzavarban szenvedők számára.

Asperger-szindróma kezelése
Az Asperger-szindróma különféle kezelési módjai vannak, amelyek elősegíthetik a beteg jobb kommunikációs és társadalmi készségeinek megtanulását, valamint azt, hogy miként lehet jobban kölcsönhatásba lépni másokkal. A szindrómával való megbirkózás, a társadalmi útmutatások megtanulása és az empátia kialakulásának elősegítése elősegítheti, hogy az Asperger-szindrómás betegek normálabb életet éljenek.

Pszichoterápia

Az Asperger-szindróma kezelésének egyik legjobb módja a pszichoterápia a szociális készségek, jelzések és az érzelmek kezelésének megtanulása. Ezt megteheti egy irodában vagy otthoni terapeutával, online terápiával. Sok Asperger-szindrómás betegnek könnyebb a kezelést otthonról elvégezni, ahol kényelmesebb. Számos online mentálhigiénés szolgáltató létezik, de a legnagyobb a BetterHelp.com, amely több mint 2000 engedéllyel rendelkező szakemberrel rendelkezik. Eddig több mint 1500 000 személy számára nyújtott segítséget.

A BetterHelp.com elérhető a nap 24 órájában, a hét 7 napján, és a terapeuták általában napi kétszer ellenőrzik üzenetüket, így általában 24 órán belül választ kapnak az üzenet elhagyásától számítva, ellentétben más terapeutákkal, akiknek hónapokba telik a válaszadások. Cseveghet terapeutájával online csevegőszobák, privát üzenetküldés, sms, e-mail, telefonbeszélgetés vagy video chat segítségével. Élőben cseveghet, vagy üzeneteket hagyhat, attól függően, hogy miként szeretne csinálni. Terapeuta segíthet a viselkedésmódosításban, a szociális készségek fejlesztésében, oktatási beavatkozásokban, a vizuális gondolkodásban, az érzelmi útmutatások felismerésében és a szülői oktatásban. Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelésre lehet szükség, de a terapeutának erre pszichiáterhez vagy orvosához kell fordulnia, mert az online terapeuták nem tudnak gyógyszert felírni.