Hajlamos vagy m\u00e1sokat hib\u00e1ztatni? Avil\u00e1g tele van k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rtelmi szinten \u00e1ll\u00f3 emberekkel, m\u00e9gis alapvet\u0151en mindenki azt gondolja mag\u00e1r\u00f3l, hogy intelligens. Az Independent \u00f6sszeszedett 5 olyan emberi tulajdons\u00e1got, ami szerint\u00fck megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti az okos \u00e9s a buta embereket egym\u00e1st\u00f3l. <\/p>\n\n\n\n
1. M\u00e1sokat hib\u00e1ztatnak a saj\u00e1t hib\u00e1ik\u00e9rt<\/strong><\/p>\n\n\n\n Ha valaki k\u00f6vetkezetesen pr\u00f3b\u00e1lja m\u00e1sra h\u00e1r\u00edtani a hib\u00e1it, akkor azzal pont azt bizony\u00edtja, hogy lehet nem v\u00e1g \u00fagy az esze, mint gondoln\u00e1. Mert az ostob\u00e1k rendszerint nem szeretnek felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llalni a hib\u00e1ik\u00e9rt, ink\u00e1bb \u00f6nsajn\u00e1latba esnek, vagy egyszer\u0171en m\u00e1sra mutogatnak. \u00c9s ez pont olyasmi, amit egy okos ember soha nem tenne. Travis Bradberry, az Emotional Intelligence 2.0 c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv szerz\u0151je szerint abban a pillanatban, hogy valaki elkezd ujjal mutogatni, az emberek \u00fagy tekintenek r\u00e1, mint aki nem elsz\u00e1moltathat\u00f3 a tettei\u00e9rt. Az intelligens emberek tudj\u00e1k, hogy minden hiba egy es\u00e9ly a tanul\u00e1sra, hogy legk\u00f6zelebb m\u00e1r jobban menjen. Jason S. Moser, a Michigan State University kutat\u00f3ja k\u00eds\u00e9rletben is bizony\u00edtotta, hogy az okos emberek agya val\u00f3ban m\u00e1sk\u00e9pp reag\u00e1l a hib\u00e1kra. <\/p>\n\n\n\n 2. Mindig igazuk kell legyen <\/strong><\/p>\n\n\n\n Konfliktusos helyzetben az okos emberek k\u00f6nnyebben egy\u00fctt \u00e9reznek a m\u00e1sikkal \u00e9s meg\u00e9rtik az \u00e9rveiket. \u00c9s tudj\u00e1k, hogy ezeket az \u00e9rveket mik\u00e9nt integr\u00e1lj\u00e1k a saj\u00e1t gondolatmenet\u00fckbe, \u00e9s hogyan vizsg\u00e1lj\u00e1k fel\u00fcl a v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcket. Az intelligencia egyik biztos jele, hogy m\u00e1s n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l is maguk\u00e9v\u00e1 tudj\u00e1k tenni a t\u00e9m\u00e1kat. Az okos emberek mindig nyitottak az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3kra \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00f3 param\u00e9terekre. Az ostob\u00e1k ezzel szemben k\u00e9ptelenek megv\u00e1ltoztatni az \u00e1ll\u00e1spontjukat, nem mozdulnak ki az \u00e1ll\u00e1spontjukb\u00f3l, figyelmen k\u00edv\u00fcl hagynak minden ellen\u00fck felhozott \u00e9rv\u00e9nyes \u00e9rvet. Egyszer\u0171en nem veszik \u00e9szre, hogyha a m\u00e1sik intelligensebb \u00e9s kompetensebb. Ezt a t\u00falbecs\u00fcl\u00e9st nevezik Dunning\u2013Kruger hat\u00e1snak. Ez olyan kognit\u00edv torz\u00edt\u00e1s, amikor a kev\u00e9sb\u00e9 hozz\u00e1\u00e9rt\u0151 emberek t\u00falbecs\u00fclik a saj\u00e1t k\u00e9pess\u00e9geiket, mik\u00f6zben m\u00e1sok kompetenci\u00e1j\u00e1t alulbecs\u00fclik. David Dunning \u00e9s Justin Kruger sz\u00e1mos kor\u00e1bbi tanulm\u00e1nyb\u00f3l arra k\u00f6vetkeztetett, hogy az olyan ter\u00fcleteken, mint pl. az olvasott sz\u00f6veg meg\u00e9rt\u00e9se, a g\u00e9pj\u00e1rm\u0171vek vezet\u00e9se, a sakkoz\u00e1s vagy a tenisz a tudatlanok gyakran magabiztosabbak a szak\u00e9rt\u0151kn\u00e9l. K\u00eds\u00e9relteikben azt is bizony\u00edtott\u00e1k, hogy nem csak t\u00falbecs\u00fclik a saj\u00e1t k\u00e9pess\u00e9geiket, hanem fel sem ismerik, ha m\u00e1s esetleg okosabb, jobbak a k\u00e9pess\u00e9gei. Ez term\u00e9szetesen nem jelenti azt, hogy az okos emberek mindig azt hiszik, hogy m\u00e1sok jobbak n\u00e1luk. Egyszer\u0171en figyelnek, \u00e9s megvizsg\u00e1lj\u00e1k az \u00f6sszes \u00e9rvet, miel\u0151tt meghozz\u00e1k a d\u00f6nt\u00e9seiket. <\/p>\n\n\n\n 3. D\u00fch\u00f6sen \u00e9s agressz\u00edven reag\u00e1lnak a konfliktusokra <\/strong><\/p>\n\n\n\n Term\u00e9szetesen az intelligensebb emberek is kij\u00f6nnek a sodrukb\u00f3l id\u0151r\u0151l id\u0151re, de a kev\u00e9sb\u00e9 intelligens szem\u00e9lyeknek ez a bevett reakci\u00f3ja arra, amikor dolgok nem \u00fagy mennek, ahogyan elk\u00e9pzelt\u00e9k. Ha \u00fagy \u00e9rzik, hogy nem uralj\u00e1k annyira a helyzetet, ahogyan szeretn\u00e9k, hajlamosak d\u00fch\u00f6sen \u00e9s agressz\u00edven viselkedni. Ezzel akarj\u00e1k biztos\u00edtani a poz\u00edci\u00f3jukat. A University of Michigan kutat\u00f3i egy 600 r\u00e9sztvev\u0151 bevon\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt kutat\u00e1sban egy\u00e9rtelm\u0171 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st tal\u00e1ltak az alacsony IQ-szint \u00e9s az agressz\u00edv viselked\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt. A kutat\u00f3k szerint az alacsony intelligencia az agressz\u00edv reakci\u00f3k tanul\u00e1s\u00e1t teszi val\u00f3sz\u00edn\u0171bb\u00e9 a korai \u00e9vekben, \u00e9s az agressz\u00edv viselked\u00e9s ugyanakkor nehez\u00edti a folyamatos szellemi fejl\u0151d\u00e9st. <\/p>\n\n\n\n 4. Figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyj\u00e1k m\u00e1s emberek ig\u00e9nyeit \u00e9s \u00e9rz\u00e9seit <\/strong><\/p>\n\n\n\n Az intelligens emberek \u00e1ltal\u00e1ban nagyon j\u00f3l empatiz\u00e1lnak m\u00e1sokkal, ami megk\u00f6nny\u00edti sz\u00e1mukra, hogy meg\u00e9rts\u00e9k a m\u00e1sik ember n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t. Russel James, a Texas Tech University kutat\u00f3j\u00e1nak reprezentat\u00edv vizsg\u00e1lata szerint – amelyben t\u00f6bb ezer amerikai vett r\u00e9szt – a magasabb IQ-szint\u0171 emberek hajlamosabbak arra, hogy tetteik\u00e9rt cser\u00e9be ne v\u00e1rjanak el semmit. Egy intelligens ember k\u00f6nnyebben\/jobban felm\u00e9ri m\u00e1sok ig\u00e9nyeit, \u00e9s ink\u00e1bb akar nekik seg\u00edteni, mint egy kev\u00e9sb\u00e9 intelligens. A jobb kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek k\u00e9pess\u00e9 teszik \u0151ket arra, hogy meg\u00e9rts\u00e9k \u00e9s kiel\u00e9g\u00edts\u00e9k m\u00e1sok ig\u00e9nyeit. Az \u00f6nz\u0151s\u00e9g egy teljesen norm\u00e1lis \u00e9s emberi viselked\u00e9s, de fontos, hogy egyens\u00falyt tartsunk a saj\u00e1t c\u00e9ljaink kerget\u00e9se \u00e9s a m\u00e1s emberek \u00e9rz\u00e9sei k\u00f6z\u00f6tt. <\/p>\n\n\n\n 5. Azt hiszik, hogy jobbak, mint b\u00e1rki m\u00e1s <\/strong><\/p>\n\n\n\n Egy okos ember pr\u00f3b\u00e1l motiv\u00e1lni \u00e9s seg\u00edteni m\u00e1sokat. Teszi mindezt az\u00e9rt, mert nem f\u00e9l att\u00f3l, hogy h\u00e1tt\u00e9rbe szorul. Van egy eg\u00e9szs\u00e9ges magabiztoss\u00e1guk, \u00e9s el\u00e9g okosak ahhoz, hogy felm\u00e9rj\u00e9k, mi tartozik a kompetenci\u00e1jukba. Az ostoba emberek hajlamosak csak az\u00e9rt kritiz\u00e1lni m\u00e1sokat, hogy jobb f\u00e9nyben t\u00fcntess\u00e9k fel magukat. Azt hiszik magukr\u00f3l, hogy mindenki f\u00f6l\u00f6tt \u00e1llnak, \u00e9s mindig gyorsan \u00edt\u00e9lkeznek. Az el\u0151\u00edt\u00e9let pedig egy\u00e1ltal\u00e1n nem az intelligencia jele. A kanadai Brock University k\u00e9t kutat\u00f3ja meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy az alacsony IQ-val rendelkez\u0151 emberek ink\u00e1bb t\u00e1mogatj\u00e1k a kem\u00e9ny b\u00fcntet\u00e9seket, t\u00f6bb k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a homof\u00f3b, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg rasszist\u00e1bbak is. Sok biol\u00f3gus v\u00e9li \u00fagy, hogy az kooper\u00e1ci\u00f3 emberi k\u00e9pess\u00e9ge jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott az \u00e1ltal\u00e1nos fejl\u0151d\u00e9s\u00fcnkben. Ez azt jelentheti, hogy az intelligencia egyik legfontosabb kifejez\u0151d\u00e9se a m\u00e1sokkal val\u00f3 j\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s.\u00a0– a Transindex.ro port\u00e1lr\u00f3l<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Hajlamos vagy m\u00e1sokat hib\u00e1ztatni? Avil\u00e1g tele van k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rtelmi szinten \u00e1ll\u00f3 emberekkel, m\u00e9gis alapvet\u0151en mindenki azt gondolja mag\u00e1r\u00f3l, hogy intelligens. Az Independent \u00f6sszeszedett 5 olyan emberi tulajdons\u00e1got, ami szerint\u00fck megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti az okos \u00e9s a...<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":484,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/openart.hu\/elet\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/476"}],"collection":[{"href":"https:\/\/openart.hu\/elet\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/openart.hu\/elet\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/openart.hu\/elet\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/openart.hu\/elet\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=476"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/openart.hu\/elet\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/476\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":489,"href":"https:\/\/openart.hu\/elet\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/476\/revisions\/489"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/openart.hu\/elet\/wp-json\/wp\/v2\/media\/484"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/openart.hu\/elet\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=476"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/openart.hu\/elet\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=476"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/openart.hu\/elet\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=476"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}