Burn-out

A folyamatos leterheltség a munkahelyen vagy otthon, a határidők, a nyomasztó munkahelyi környezet, feszült családi légkör, az állandó rohanás, irracionálisnak tűnő elvárások hosszú távon nyomot hagy az emberen és jelentkeznek a stressz, a kiégés jelei.

Mik a kiégés jelei?

Ha a következőket tapasztalod, jó esély van rá, hogy a teljesítőképességed határána vagy.

Hangulatingadozás

Ha nehézséget okoz helytállni a stresszes helyzetekben előfordul, hogy az ember elveszti türelmét. Ha ingerült és udvariatlan vagy kollégáiddal, parntereddel nincs türelmed végighallgatni őket és már a viccek is idegesítenek, jó esély van rá, hogy teljesítőképességed határán vagy.

Ha te túl vagy terhelve, úgy valószínűleg kollégáid is, a hatékony munkát az állandó súrlódások csak hátráltatják. Ne hagyd, hogy érzelmeid vezéreljenek, az csak tovább nehezíti helyzeted.

Állandó idegesség, szorongás

Az állandóan csörgő telefon, az érkező e-mailek figyelmeztető üzenetei, a kollégák és főnökök folyamatos elvárásai azt az érzést kelthetik, bármit csinálunk a feladatokkal csúszásban vagyunk. Ennek az eredménye a szorongás, mely a munkateljesítményt tovább csökkenti, így egy teljesítményspirálba kerülünk.

A hatékonyabb időgazdálkodás, támogatás kérése a kollégáktól, feladatok delegálása vagy visszautasítása segíthet a túlterheltségen. A napközbeni gyors meditáció, vagy séta segíthet a szorongás csökkentésében.

Motiválatlanság

Könnyű motiváltnak lenni, amíg az ember azzal foglalkozik, amivel igazán szeret. A motiváció akkor fontos igazán, ha olyan feladatoktól vagyunk leterhelve, melynek nem látjuk értelmét, nem segíti előrejutásunkat, vagy egyenesen unalmas.

Azonban ha azt érezzük, hogy nem csak, hogy nem tudjuk elkezdeni a feladatot, de kijelentjük, hogy „… ez már nem is érdekel”, vagy már panaszkodni sincs kedvünk, úgy azt már a kiégés jelei közé sorolhatjuk. Valószínűleg elemeink lemerültek, amíg nem töltjük fel őket, valószínű nem tudjuk újra pozitív színben látni a világot.

Koncentrációszavar

A fáradtság, az állandó stressz jelentős hatással van mentális teljesítőképességünkre. Ez egy idő után átfordulhat oda, hogy már nem tudjuk gondolatainkat összeszedni, képtelenek vagyunk a legalapvetőbb információkra is emlékezni. A koncentráció fejlesztése sem működik stresszes állapotban. Ilyenkor érdemes szünetet tartani, egy sétát tenni, a kiégett energiát glükózzal pótolni és újra nekiállni a feladatnak.

Döntésképtelenség

Az alacsony energiaszint, a folyamatos megerőltetés döntéseink minőségét is jelentősen rontja. Ha a nap folyamán nem étkezünk rendesen, nem tartunk megfelelő szüneteket, úgy az agy működtetéséhez szükséges erőforrások kimerülnek.

Ilyenkor egy energiatakarékosabb üzemmódba vált át, melyben ha döntésekkel találkozunk, egy több ezer éves berögzült intuitív döntési mechanizmus lép életbe. Ebben a helyzetben számos rossz, irracionális döntést hozhatunk vagy döntésképtelenné is válhatunk.

Szociális kapcsolatok elhanyagolása

stressz, a folyamatos leterheltség egyfajta túlélési üzemmódot indít be bennünk. Ilyenkor hajlamosak vagyunk a saját problémáinkkal elfoglalni magunkat. Az agyunk újra és újra ezeken a problémákon ’gondolkodik’, mintegy spirálba kerülve, nem hagyva helyet másnak csak az aggódásnak és a szorongásnak. Ebben a helyzetben nem törődünk másokkal, nem vagyunk kíváncsiak más problémáira, baráti és családi kapcsolatainkkal hajlamosak vagyunk elhanyagolni.

Pedig ilyenkor lenne érdemes igazán másokhoz támogatásért fordulni, vagy másoknak segíteni, hogy egy időre kikerülhessünk a saját gondolatvilágunkból.

Káros szenvedélyek előnyben részesítése

Egy-egy stresszesebb időszakban a nap végére teljesen lemerülünk, a munkahelyi problémákat magunk mögött akarjuk tudni, egyszerűen szeretnénk jobban érezni magunkat.

Sokan ilyenkor alkoholhoz nyúlnak, mely tompítja a kellemetlen érzéseket és egy időre elfeledteti a problémákat. A legnagyobb gond az, hogy amennyiben ez rendszeressé válik úgy az érzés berögzül. Amikor stresszt érez az ember, azonnal vágyik az enyhülésre is, így újra az alkoholhoz nyúl, mely egy idő után függőséghez vezethet.

Sokszor észre sem vesszük, hogy stressz hatása alatt vagyunk. Úgy gondoljuk, hogy az üzleti életben ez a normális, biztosan a többiek is így éreznek. Habár jelentkeznek a stressz jelei, nem ismerjük fel őket és csak akkor fordulunk segítségért, amikor már súlyosabbak a következmények.

A kiégés jelei egyértelmű üzenetet hordoznak, lassítanunk kell. Nem csak a felismerés fontos, de a változásra való hajlandóság is. Más szokásokat kell felvennünk, jobb időgazdálkodási rendszert kidolgoznunk, fontos a megfelelő stresszkezelési technikák elsajátítása, figyelmet kell fordítani szeretteinkre, hobbinkra és magunkra is. Így nem csak a stressz szintünk lesz jóval alacsonyabb és javul az általános közérzetünk, de a munkahelyi teljesítőképességünk is jelentősen emelkedni fog.