A községről

Pápától nyugatra fekszik. Neve 1488-ban bukkan fel ” Myhalhaza” alakban, amikor részben Nádasdi Imre, részben kuriálista nemesek birtoka volt, majd 1563-ban Mihályháza, másként Alsó Nádasd, 1696-ban Nemes Mihályháza alakban fordul elõ. A fiatalabb helységek közé tartozik, mert a -telke. -laka, -háza utótaggal alakult helységnevek az Anjou-korra jellemzõk, bár a XIII.század elején szórványosan felbukkannak. A falu a XV. században vált ki Nádasd (közelebről Alsónádasd) területéből. (A kuriális nemeseket 1696-ban királyi vadászoknak nevezték.)

A gyülekezetről
Az anyakönyvet, mint legrégebbi írott okmányt Gyimóthi Timóteus 1729-ben kezdte vezetni. Az előtte szolgáló lelkipásztorokról és gyülekezettörténetről a templomépítető Csaba István által megkezdett “Memoriális” közöl hihető adatokat.

“A reformáció után elszaporodván itten Eklésiát fundáltak, de hogy mikor az minden emberi emlékezetet felül halad: az bizonyos, hogy harangja 1652-ben már volt. Ki volt itt a legelső Prédikátor, ez ideig végére menni nem lehetett. A harang, török majd a kuruc háborúban a Marcal folyóban conserváltatott.”-részlet a Memorialisból

Istentiszteleti hely, oratórium is volt, mely 1733-ban renováltatott.
1708-ban a németek felégették a falut, de az Istennek szentelt hajlék megmaradt, a leégett pap- és tanítólakások helyett a falu végén alakítottak ki újat, és ott voltak távol a templomtól.
Az 1721-i vallásügyi vizsgálatra megidézik a lelkészt és öt egyháztagot, kik egyértelemmel vallották, hogy e helyen se más vallásgyakorlat se más lelkész, mint református nem volt.
Mihályházán 1770 előtt szerettek volna az oratórium helyett templomot építeni, de a kérvényre megjelent vizsgálat után azt a feleletet kapták, hogy ha kicsi a templomuk, eljárhatnak Tevelre, (két óra járásra) ott elég nagy a templom, (a nyárádi és a szalóki hívek is ide jártak istentiszteletre.)

1772. Ekképen ezen Isten dicsőségére célzó igyekezetünkben gátoltatván forditottuk elménket a parókiális Házok iránt lehető valamely hasznos rendelésekre már a ház és egyéb épületek a régiség miatt megomulván. De mivel a mostani Parókiális fundus Prédikátorok és Osk.Mesterek számára igen szoros alkalmatlan, a Templomhoz is messze vagyon és azok valójában főképpen az őszi és tavaszi esős és sáros időben felette terhes. Annak okáért akkor építeni kezdték az új tanító és lelkészlakást” -a templom tőszomszédságában vásárolt telken-.

Végül 1779-ben megépülhetett a templom – az oratórium helyébe – 1811-1814 között torony is épül hozzá órával, mely 1866-ban tűzvészben elpusztul az első haranggal együtt. A megsemmisült harang helyett kettőt szerzett a gyülekezet és a toronyóra is elkészitetett, de 1898-as ujabb tűz az órát ismét leállitotta, a harangok helyett újak lettek ám 1918-ban azokat elvitték. Újra 1925-ben lettek harangok öntetve.
1908-ben mégegyszer ég a templom de most “csak ” a tetőszerkezet. A templomon végzett nagyobb renoválási munkák: 1958, 1979, 1993, 2004, 2010.
1896.-ban alapítványt hoz létre Barcza János özvegye Székely Julianna orgona beszerzésére mely 1911-ben lesz valóssá: Ország Sándor és Fia cég által készített orgona lett felszentelve.

A mihályházai gyülekezetben a “Memorialis” és gyülekezeti anyakönyvek alapján a lelkészek névsora:

Kolosvári János 1652-1662
Virág János 1652-1662
Váji András 1652-1662
Ráczkevi István 1678
Beládi Mihály 1699
Bátori István 1700
Harsányi János 1700
Pethő György 1711-1712
Büi Kiss György 1713-1729
Gyimóthi Timótheus 1729-1737
Baksai Mihály 1737-1745
Gyimóthi Timótheus 1745-1752
Berki István 1752-1759
Peleskei Miske István 1759-1767
Csaba István 1767-1789
Szokolai József 1789-1792
Némethi Jonathán 1792-1794
Szalai János 1794-1832
Szabó István 1832-1834
Szép Lajos 1834-1839
Mező Dániel 1839-1840
Oroszy János 1840-1846
Bódog János 1846-1880
Vikár János 1880
Bartalos Kálmán 1881
Varga Sándor 1881
Fazekas József 1881-1927
Nádasdy Benő 1909
Fejes Gábor 1909-1910
Topa József 1910-1911
Bolla József 1911-1912
Dögei Kálmán 1912
Pataky Endre 1912
Fejes Gábor 1913-1914
Rápolthy László 1914
Neházy Károly 1915
Nagy András 1915
Komjáthy János 1915-1916
Bábás József 1916-1918
Szalóky Béla 1918-1926
Horváth Lajos 1926-1927
Kiss Gyula 1926-1927
Horváth Lajos 1927-1960
Péntek Lajos 1960-1990
Kövecsi Imre 1990-1991
Nemes Kálmán 1991-1992
Pátkai Gyula Sándor 1992-

A mihályházai református harangok

Az első harangot nem tudni, hogy hol, de Balthasár Hermán öntötte 1652-ben. Ez a harang az akkori öregek hagyománya szerint „a török időkben a Marczalban conserváltatott”. 1866-ig megvolt, amikor is egy tűzvészbe elolvadt.

Ekkor két újabb harangot öntettek Győrben amiket 1898-as tűzvész tett tönkre. Az elpusztult harangok helyett újakat öntettek – 341 kg és 169,5 kg – amiket viszont 1918. augusztus vagy szeptember 15.-én elvittek.

A mai harangok 1925. december 13.-án érkeztek meg Szlezák László budapesti öntödéjéből, Mezőlakra. Majd másnap két feldíszített hatökrös fogaton hozatta át Mihályházára a tűzoltóság lovas bandériuma óriási közönség kíséretében. A templom előtt a lelkész, a presbitérium élén fogadta és üdvözölte a harangokat. A harangok december 20.-án kerültek felszentelésre.

A nagyharang (405kg) felirata:

“Bocskai-harang. A világháborúban a hazáért hősi halált halt híveinek emlékére adakozásból öntette a mihályházai ref. egyház…Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában!”

A kisharang (216kg) felirata:

“Jókai-harang. A nagy író születésének száz éves évfordulója alkalmával öntette a mihályházai ref. egyház híveinek áldozatkészsége… Jézus vére megtisztít minket minden bűneinkből.”