Budakeszi képeskönyv

Erdő utca 68., Selinga fürdő, Budakeszi Fürdőintézet Részvénytársaság. – A részvénytársaság 1888. augusztus 30-án alakult. Alapítók: dr. Selinga János orvos, Eszterle József budakeszi földbirtokos, Stoflitz Antal budakeszi földbirtokos, Hofherr András budakeszi földműves és Misztl Márton budakeszi földműves. Az alapítók egyben a részvénytársaság igazgatóságának tagjai is lettek.

 

A képen látható Polgári Filmszínház 1930-ban épült fel a Kossuth Lajos utcában. Az Albrecht család építtette és működtette. A 30 ezer pengős beruházás eredményeképpen egy 450 fő befogadására alkalmas teret hoztak létre, ahol a mozielőadásokon kívül egyéb rendezvények megtartására is lehetőség nyílt.

Budakeszi, Régi posta – Az ötvenes években a postahivatal átköltözött a Fő utca túlsó oldalára, az Erkel utcától lefelé kb. a 3-4. házba.

Martin Gergely Fő utcai vendéglője a 20. század elején nagyon népszerű volt.

Budakeszi, Wippner, majd Csott vendéglő – A Fő utcai Wippner vendéglő a századfordulón működött. 1907-ben Wippner Márton átadta sógorának, Csott Józsefnek a vendéglátóhelyet. Az épületben ma a Budakeszi Szépítő Egyesület és a Hagyományőrző Kör helységei találhatóak.

Budakeszi, Mocsnek-féle nagyvendéglő, (később Gomba, Szarvas Presszó, ma Gesztenyéskert) – A vendéglő története több mint száz évre nyúlik vissza. A Budakeszi bejáratánál álló ingatlanon az 1890-es évektől borospince és italkimérés működött, amely a Perner család kezelésében volt. A pince és maga az ingatlan házassági kapcsolat révén az 1900-as évek elején a Mocsnek család (if. Mocsnek Lőrinc) kezébe került. 1950-ben a családtól elvették az ingatlant.

Budakeszi, Grandits-féle Casino és Kávéház, majd Ruzicska Otthon – A Grandits kávéház Budakeszi egyik legrégebben alapított vendéglátóhelye volt. Az alapítóját, Grandits Józsefet már az első, 1889-es kamarai összeírás is felsorolja a településen adót fizető kávékimérők („kávésok”) között. A működéséről kevés információ maradt fenn. A kávéház a Budakeszin nyaraló és kiránduló fővárosi közönség igényeit kívánta kielégíteni, így főleg nyáron volt nagy forgalma. Megszűnése után a Ruzicska szálloda, étterem kávéház és tánciskola működött ezen a helyen. Ekkor már kádfürdő és egy palánkkal körülvett hideg vizes medence is volt itt. A tánciskola az erdő szélén árnyas gesztenyefák alatt volt kialakítva.

Budakeszi, Martin Gergely vendéglője – Martin Gergely Fő utcai vendéglője a 20. század elején nagyon népszerű volt.

Budakeszi, Martin Lőrinc Arany Sas vendéglője – A Martin család a 19. század első harmadától kezdve üzemeltetett vendéglőt Budakeszin. Első vendéglőjük Makkosmárián volt, majd a 19. század második felétől a mai Városháza helyén működött a Martin vendéglő. 1882-ben a vendéglátóhely az Erdő utcába költözött. 1950-ben az ingatlant elvették a családtól, azóta lakóház.

Budakeszi, Martin Lőrinc Arany Sas vendéglője Erdő utca 63.  (1914 – 1918)

Erzsébet királyné Szanatórium – 1898 májusában megalakult a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatóriumi Egyesülete (elnöke Batthyány Lajos gróf, alelnöke Korányi Frigyes). Ez a szervezet volt a tuberkulózis elleni küzdelem irányítója és a budakeszi szanatórium megtervezője és megvalósítója. Az egyesület vezetőinek Ferenc József a szanatórium alapítására telket adományozott a Svábhegy nyugatra néző lankás lejtőin. Egyúttal hozzájárult, hogy a szanatóriumot feleségéről, Erzsébet királynéről nevezhessék el.

Budakeszi, Schieli vagy Segítő Szentek kápolna – A kápolnát 1774-ben emelte a Frankhauser család az akkori lakott település déli határán. 1945 előtt az úrnapi körmenet egyik végpontja volt. A kápolna oltárképén a segítő szentek közül három látható: Szent Vendel, Antióchiai Szent Margit és Szent Flórián. Szent Vendel jószágpatrónus, Szent Flórián a tűzvészek megfékezője, Antióchiai Margit pedig a szülő nőket segítő szent. Az épület 1945 után többször is veszélybe került, ám 1991-es, majd 2008-as felújítása után ma a település egyik ékessége.